Korábbi borkóstoló sorozatunk folytatása következik, ez itt a harmadik, utolsó fejezet, ami - lássuk be - meglehetősen zártkörűre sikeredett, tekintve, hogy itt és most olyan csúcsborokat kóstoltunk, amelyek a világ borainak élvonalába tartoznak és akár azt is mondhatjuk, hogy a bordeaux-i nagy borokkal említhetőek egy lapon. Mivel a borok árai olyan 12000 Ft-tól indulnak, kénytelenek voltak megkérni a kóstoló árát, ami végül a pozsonyi úti környékről 4-5 gasztro- és borsznobot tudott odavonzani, a többiek pedig magukban biztosan drukkolva és érdeklődve, de diszkréten távol maradtak.

Így aztán családias légkörben vágtunk bele, rögtön indítottunk az Agricola Quirciabella Batárjával, amelyet igen sokat kellett pörgetni, hogy kellemesen ihatóvá váljon, de aztán legyűrtük (50% Pinot Blanc, 50% Chardonnay) és legfőképpen szokatlansága miatt okozott maradandó élményt.

Tisztában vagyok azzal, hogy az, hogy "olasz bor" igen tág fogalom, ezért kicsit jobban megközelítem a témát: ezúttal tehát Piemonte környékéről származó borokat kóstoltuk. Ez a tartomány esik ugye a legközelebb Franciaországhoz, Piemonte egyébként azt jelenti, hogy a hegyek lábánál (Alpok). Piemonte két legjobb bora a Barolo és a Barbaresco, a borvidék egyéb borai pedig általában a szőlőfajtákról kapták nevüket. A legjobb szőlőfajtának a nebbiolot mondják, bársonyos, illatos bor készül belőle.

A második kóstolt borunk Gaja Sito Moresco DOC (2006) már részben ebből a fajtából származik: 35% Nebbiolo, 35% Merlot, 30% Cabernet Sauvignon, elvileg fiatalon ajánlatos fogyasztani (mármint a bor legyen fiatal, mi öregen is fogyaszthatjuk haha), bogyós gyümölcsökre emlékeztető, kellemes íze van.

Következett a Tenuta di Trinoro La Cupoléja összetétele: 47% Cabernet Franc, 30% Cabernet Sauvignon, 13.5% Merlot, 9.5% Petit Verdot. Csomagolása impozáns: Magnum palackból kapjuk a bort, gyönyörű cimkéje van, de valahogy könnyen továbblendülünk a következő tételre.

Az Agricola Querciabella Camartinával folytattuk, amelyet, erőteljes, szexi, mély, Bordeaux Cru Classé eleganciájú jelzőkkel illetnek a hozzáértők. Összetétele 70% Cabernet Sauvignon, 30% Sangiovese. 1988 óta állítják elő a Camartinát, 2000 óta pedig biodinamikus eljárás szigorú szabályai szerint készítik.

Ezután jött Gaja Ca'Marcanda Magarija, amelyet csak így tudnék leírni: mély gránátvörös színű, kék árnyalattal. Buja gyümölcsöket, fűszeres Merlot és Cabernet aromákat fedezhetünk fel benne. Teljes, gazdag, kerek bor, elegáns, bársonyos lecsengéssel. Nem én fogalmaztam, csak érthetővé tettem.

Következő tételünk Castiglion del Bosco Brunello di Montalcinója, amelyet piros bogyós gyümölcsök, szilva, szegfűszeg aromájával írhatunk le, de említhető a rum és a mazsola is. A bor kinyitása után 2 órán át még üt a tannin, de utána kisimul. 2009 és 2015 között javasolt a fogyasztása, úgyhogy éppen időben ittuk.

Innentől pedig még inkább felfelé vezetett az út, bár sokak fejében már kezdtek széthullani az információk, a borok mellé Pecorino sajtválogatást (olivával érlelt, natúr, hosszan érlelt, szarvasgombás), majd magyar kézműves, serrano, valamint iberico sonkákat kaptunk, végül pedig már igencsak zavaros fejjel egy csodálatos borjú szűzpecsenyét fogyaszthattunk vargányával. Az utolsó fogás ízvilágáról és a textúrájáról nem tudok hosszan nyilatkozni, de ez nem az étel hibája.

Marchese Carlo Guerrieri Gonzaga San Leonardója következett. Szakértői vélemény a borról: intenzív rubinvörös szín gránát beütéssel. Zöld bors, erdei gyümölcsök, vanília is intenzíven érződik. Harmonikus, erőteljes, fűszeres, elegáns, kerek, illatos, hosszú lecsengéssel.

A kiteljesedést pedig a szerény Marchesi de Frescobaldi hozta, aki a toszkán terület legnagyobb bortermelője, 1200 hektáron termeszt szőlőt. A Luce a híres Montalcino borvidékről származik, 100% Sangiovese. Listaára szolid 32400 Ft errefelé.

A borkóstoló nem feltétlenül pozitív értelemben maradandó élményt okozott másnap is, ugyanis irgalmatlan fejfájással ébredtem, amit vagy a szűk mozgástér okozta kevés vízivásnak tudtam be, vagy az olasz borok kiváló minőségbiztosítási rendszere és a borokba tett némiképpen mesterséges kifinomultságszabályzóknak tudtam be. 

Összesítve az alábbi borokat kóstoltuk:

Agricola Quirciabella Batár IGT (2006)
Gaja Sito Moresco DOC (2006)
Tenuta dei Trinoro Le Cupole IGT (2006) - Magnum
Agricola Querciabella Camartina IGT (2005)
Gaja Ca'Marcanda Magari IGT (2006)
Castiglion del Bosco Brunello di Montalcino DOCG (2003)
Marchese Carlo Guerrieri Gonzaga San Leonardo IGT (2001)
Marchesi de Frescobaldi Luce Monatlcino IGT (2005)

A bejegyzéshez forrásként használtam Hugh Johnson és Jancis Robinson: A világ boratlasza című könyvét, valamint a Snoth remek, csodálatos borismertető portált.