Díjak

Csatlakozz ♥

Utolsó kommentek

  • daniel.jozsef: Nekem a Panini amíg megmarad, kikerülhetetlen hely lesz, amit köszönhet egyrészt a kifejezetten ot... (2017.02.12. 19:10) Jó napot.
  • világevő: Azért az adott helyek kezében is vannak eszközök a roham elviselhető tételére, pl a nyitvatartás s... (2017.02.12. 18:38) Felemel vagy agyonnyom a hype?
  • csentecsa: @Szarazinda: A mangalicát ne bántsd ! Tényleg kurva jó. A japánok is viszik nagy tételben mint a c... (2016.12.28. 20:11) A legidegesítőbb gasztrotrendek 2016-ban
  • Jottó: fentiek(poszt + kommentek) alapján ajánlom figyelmetekbe Vinkó József: Konyhamalac c. könyvét, iga... (2016.12.28. 19:26) A legidegesítőbb gasztrotrendek 2016-ban
  • Szarazinda: Mangalicakolbász? Szürkemarhaburger? Az egy dolog, hogy ezek semmivel sem egészségesebbek, mint a ... (2016.12.28. 17:00) A legidegesítőbb gasztrotrendek 2016-ban
  • Utolsó 20

Felmerült témák

példakép

"Funniest question I've gotten in a long time: "How much money do you make from your blog?" Um, none. In fact, I lose money on this blog." Ulterior Epicure

Jó napot.

2016.10.03. 15:51 stillman

Sziasztok! - ugrok be lazán ezen a kora őszi vasárnapon a Pozsonyi út még belső peremének számító Újpest rakparti Paninibe. Még nem ebédeltem, gondoltam bedobok itt egy szendvicset. Bevallom nem szívesen járok ide, mert legendásan öntörvényű a kiszolgálás, ami persze lehet jó és rossz is, attól függ milyen kedvük van. 

 

"Jó napot." - köszönt a pincér fiatalember inkább kedvesen, mint nem. Sőt, talán túl kedvesen is.

 

Nem szívesen használom ezt a kifejezést, de tényleg ez írja le jól, amit érzek: megáll bennem az ütő. 

 

Harmincas éveiben járó nő vagyok, na jó, mindenesetre nem látszik rajtam, hogy mennyi vagyok valójában (most majdnem leírtam, de nem). Legalábbis szerintem. Persze most magamba nézek. Lehet, hogy mégis borzasztóan öregnek nézek ki? Nem, az kizárt. 

 

És ha mégis, akkor mi van? 

 

Akár 20 éves vagyok, akár 30, akár 50 vagy 70, ne köszönjön úgy nekem egy nálam pár évvel fiatalabb pasi, hogy "Jó napot." Köszönjön akkor már úgy, hogy "Kezicsókolom." vagy "Csókolom." Vagy, ugye a protokoll szerint, ha azt mondom, mint vendég, hogy "Sziasztok!", akkor bizony sajnos "Szia!" a válasz. 

 

A helyzet még rosszabbra fordul, bejön egy pár, hozzájuk is odajön: "Sziasztok". 

 

Nem tudom mennyire látszik rajtam, hogy tüskés gömbhalként fújódom fel egyre inkább, szinte már vicces, hogy mennyire vérig sértve érzem magam, komolyan, majdnem elnevetem magam a saját reakciómon.

 

Legszívesebben távoznék, de mégsem mondhatom, hogy elmegyek, mert Jó napottal köszönTÉL, te tahó paraszt. Lebukik fejem és úgy zokogok... de haloványul bennem a bánat, túllépek rajta, úgy döntök, hogy megpukkadhatnak, akkor se nézek ki egy nappal se többel 32-nél. 

 

Kérek tehát egy tonhalas, kapribogyós, lilahagymás paninit és két deci narancslevet, ahogy a fiatalok szokták.

Bár nem teszem hozzá, hogy az ipari takarmánynarancsból lesz szíves, de abból kapom. 

 

A szendvics összességében nem rossz, bár szájízem lelki eredetű keserűségét a salátán túltolt, ízesített balzsamecetkrém sem tudja megédesíteni, a tonhalkrém melegítve pedig szürreálisan hat, mindenesetre meg bírom enni. (Akik ismernek, azok tudják, hogy ez igenis dicséret.)

 

Befejezem, jön a fiatalember, elveszi a tányéromat - udvariassága továbbra is hibátlan, nyilván viszonylag látványos volt a megsemmisülésem, persze akaratom ellenére - már csak egy közlendőm marad számára, amolyan vénasszonyosan affektálva:

"Fiatalember, legyen szíves közölni a séffel, hogy a kapribogyó az kapribogyó és nem helyettesíthető fekete karikázott olívabogyóval, a vendég nem hülye és ezt észreveszi, továbbá az íze sem ugyanaz. Köszönöm."

"Rosszat tettek bele?" - kérdezi kerek szemekkel. 

De (nyanyásan) rá sem nézek, csak bólintok. 

 

Egész jó lesz ez a szigorú nyanya szerep, érzem, hogy bele fogok jönni.

 

Emlékszem életem nagy pillanata volt, amikor előbb megkaptam az úttörő nyakkendőt, mint ahogy járt volna, mert mi énekkarosok csak úgy énekelhettünk a XIII. pártkongresszuson. 

1 komment

Címkék: étterem panini

A bejegyzés trackback címe:

http://gasztrobizarr.blog.hu/api/trackback/id/tr911763267

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

daniel.jozsef 2017.02.12. 19:10:25

Nekem a Panini amíg megmarad, kikerülhetetlen hely lesz, amit köszönhet egyrészt a kifejezetten otthonos hangulatának, másrészt hogy a hozzám hasonló lumenjunkie-k nem sok másik helyen ülhetnek gigantikus, dunai panorámás nyugati ablakokba egy-két kávé elfogyasztásáért cserébe, ami kb. a téli hónapok ép elmével való átvészelésének egyetlen módja.

A kaja becsületes, és bár a kapribogyó helyettesítésére még nem figyeltem fel, van hogy néha elgondolkodom hogy a múltkor ez vagy az a szendvics nem volt-e finomabb. A célnak megfelel, bár igazából nagyon könnyen el tudok képzelni jobb szendvicset.

(Pedig mit nem adnék egy helyért, ahol legalább olyan BLT vagy pulyka club van, mint odaát az amúgy síkkommersz irodista-menzaként üzemelő Pret lánc boltjaiban - avokádóval, friss paradicsommal, és legalább olyan vastagságú pulykaréteggel mint egy kenyérszelet. Hoagie-ről inkább nem is álmodozom, de azért a háromszögszendvics nem olyan nagy varázslat hogy egy egész országban ne lehessen normálisat kapni.)

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu