Díjak

Csatlakozz ♥

Utolsó kommentek

példakép

"Funniest question I've gotten in a long time: "How much money do you make from your blog?" Um, none. In fact, I lose money on this blog." Ulterior Epicure

Kardamomsütit mindenkinek!

2017.02.15. 20:01 stillman

Na jó, de mi az a kardamom?

A kardamom az nem egy új-zélandi állat, nem is egy tánc (és a rock'n roll sem), de nem is az új macaron.

A kardamom egy fűszernövény. A wikipédia vonatkozó bejegyzése szerint a gyömbérfélék családjába tartozik, Indiában őshonos, a közel-keleti országokon túl a skandinávok előszeretettel használják: a svédek például almapudingjukba teszik, a finnek a kávéhoz készített kelt tésztás süteményeket ízesítik vele; Norvégiában (darált) húsokat (hamburger, kolbász) ízesítenek, Oroszországban, Japánban is gyakran használják, arab országokban Gahwa-t (bármi is legyen az, valami kávékeverék) készítenek: az arab vendégszeretet nélkülözhetetlen eleme, a világ többi részén amúgy főként curry-porok alkotóelemeként ismerhetjük.

 

A kardamomos süteménnyel (angol: Cardamom roll, svéd: Kardemumma bullar) Stockholmban találkoztam először. Rutinszerűen napi nyolc-tíz helyen kávézva, időnként beiktattam egy általam is megfizethető ételt, ez rendszerint valamilyen süteményfajta volt. Eleinte a fahéjas tekerccsel (angol: Cinnamon bun, svéd: Kanelbullar) próbálkoztam, de ezt egy idő után eluntam. Ezután jött a csodálatos kardamomos sütemény (bocs, de nem akarom KONTYnak, sem TEKERCSnek hívni). Az első falat maga volt a gyönyör, szikrázó frissességgel száguldott végig idegpályáimon a kardamom mentához hasonlítható íze, elvarázsolt, kávé mellé pedig elképesztően jól passzolt. Olyan komplex élmény volt, hogy szinte már nem is kellett aznap ennem. Mivel hajlamos vagyok akár éveken keresztül is minden nap ugyanazt reggelizni, ezt is beépítettem a rutinba: innentől kezdve a kardamomos süti a svédországi mindennapjaim részévé vált, mondjuk abban a néhány napban persze, amikor kint tartózkodtam. 

 

Utoljára Stockholmban másfél éve voltam, egyik reggel azonban villámcsapásként vágódott belém: kardamomos süteményt szeretnék enni, hol lehet itthon kapni, egyáltalán lehet valahol?

 

Az univerzum sötét és titokzatos magányába kiáltottam tehát kérdésem, erre általában a Gasztrobizarr facebook oldalát használom, itt szerencsére igen letisztult és edzett közönség követ engem, semmi manír és cukiskodás, őszinték vagyunk egymással. Kérdésemet válasz nem követte tehát, pontosabban egy szánalomkomment végül érkezett, hogy az Artizan Pékségben mintha lenne ilyen izé. Nyomkereső kutyaként ugrottam az információra és máris írtam Artizanéknak, de ők diszkrét csenddel válaszoltak, gondoltam, ha volt is valaha ilyen próbálkozás azóta hamvába halt, nem kísérleteznek érthetetlen egzotikus marhaságokkal, amelyet hirtelen valami elkényeztetett, sznob gasztrobloggernek jut csak eszébe megkóstolni. 

 

Teltek csendben a kardamomos süti nélküli hónapok, kénytelen voltam földalatti mozgalom keretében megszervezni egy sütemény sütő akciót, egyik barátnőmmel "közös sütés" (ő sütött) címen megsütöttük, amit meg kellett, a kardamom ott volt benne, aznap megdöntöttem a kardamomos sütievés megyei rekordját. 

 

Aztán egyszercsak megjelent a legtöbb hazai gasztro őrület kirobbantója Chili & Vanilia instagram oldalán a nagy poszt: és alatta elindult a Nagy Kardamomsüti Elméleti vita, egyáltalán, hogy létezik ugye, másfelől, hogy nem is csak egy helyen, aztán pedig, hogy kié az eredeti recept, szóval pont úgy, ahogy kell az ilyen kérdéseket megvitatni igazán mérvadó szakmai körökben.

 

Kardamomra éhes ragadozó héjaként vetettem magam az információra (a nyomkereső kutyából közben átalakultam): itt megint az Artizán neve hangzott el, de most már olyan kézzelfogható helyszínek is, mint az Espresso Embassy és a Faszaládé is felmerültek. Közben pedig befutott kardamomsüti sütésben barátnőm is, szóval egy újabb helyszínnel gazdagodtunk: a Massolit Kávézóban alkalomadtán elcsíphetővé vált az ő verziója. 

 

Sajnálom, hogy ennyi bevezetőt kellett elviselni, mert most jön igazából a lényeg. 

Kardamomos sütemény felfedező és tesztelő körútra indultam. 

 

Artizán Budapest

Napfényes péntek délután, kiváló hét záró program eljutni a Hold utcai pékségbe. Kissé zaklatott eladók értetlenkedve és a legkevésbé sem empatikusan néznek rám, amikor életem első magyarországi kardamomos süteményét kikérem. Persze előtte zavarba ejtően rá is kérdezek: ez kardamomos sütemény? Igen. De nem az az erdei gyümölcsös tetejű izé, hanem a másik. Igen. Jó, akkor egyet kérnék szépen. Nem érti. Egyet kérnék szépen a kardamomos sütiből. Belerak valamit a zacskóba, kifizetem, majd szépen félrevonulva - még tart az átszellemültség - kicsomagolom, hogy gyorsan le is fotózzam, ki tudja hátha a bolt előtt kardamomsüti vadászok állnak és azonnal kikapják a kezemből, jobb ezt megelőzni.

 

Meglepetésemre a gyümölcsös cucc van a zacskóban, szóval kedvesen visszaviszem: én a kardamomos sütit szerettem volna. Újabb értetlenségi kör (lehet, hogy véletlenül svédül beszélek csak nem tudok róla?... dehát nem is tudok svédül), mindegy megkapom végül a rendes sütimet.

artizan-kardamomsuti.JPG

Lefotózom nappal szemben (ahogy nem szabad).

Továbbállok környékbeli kiszemelt következő helyszínemre, eltervezem ravaszul, hogy majd ott megeszem mindkettőt, akkor majd össze is tudom hasonlítani.

 

Espresso Embassy 

Szerencsére a kardamom körzet nem annyira tág, tehát két utcát gyalogolok mindössze, hogy egy másik változat kardamomos sütit is magaménak tudhassak. Mivel aktuálisan nem kávézom, fehér teát kérek az újabb cucc mellé, majd ügyesen elvegyülök a mintegy négyszáz vendég között. Itt szerencsére nem kellett háromszor kérnem, hogy megértsék mit szeretnék, ott virít előttem, a tányérkámon a sütim.

espresso-embassy-kardamomossuit.jpg

És akkor beleharapok. Kardamom íz megvan, állag egész jó, talán kicsit túl tömör, de a fehér teával meglepően jól passzol. A forma is teljesen rendben, de kell hozzá a folyadék. Érkeznek az érzések is, stockholmi képzeletbeli hópelyhek táncolnak körülöttem Indiát idéző dallamokra, vagy valami ilyesmi... Minden pillanatot élvezek, igazán finom, elégedett vagyok. Na jó, de most már nagyon kíváncsi vagyok a másikra is.

Sunyin kicsomagolom tehát az artizános változatot, jólvanna, iszom a 960 forintos fehér teájukat, csak nem baj, ha közben letolok egy külső helyszínről származó süteményt is - morfondírozok mímelt lelkiismeret furdalástól gyötrődve. Hmm... na, itt megállok egy pillanatra. Nagyon durva: hihetetlenül finom, puha és szaftos valahogy, de nem tocsog, tele van az elvárt ízzel, önmagában is kiegyensúlyozott, nem száraz és nem is tömény, benne van a pont megfelelő arányú túlzások nyújtotta bűnös élvezet is (túl édes, túl sok kardamom, ha akarod kicsit ragad is, de pont így jó és pont olyan, mint Stockholmban).

 

Massolit Books & Café in Budapest

Majdnem két hetem van kiheverni az előző sütiélményeket, ugyanis a Massolitban leltároznak (hiszen túl modern barátaim: ez egy könyvesbolt, ott pedig szokás), de nem baj, eljön a szerda, amikor friss sütemény szállítmány érkezik, mégpedig azért, mert én titkos passzív csatornákon útjára indítottam a kínálatot, a piac pedig értőn reagált, és hát a keresletet ugye keresni sem kellett (tudom, hogy szép fordulat volt).

 

Úgy hallottam van kardamomos süti... kezdem a szokásos hangon, amelytől oly sok vendéglátós gyomor rándult már össze, nem véletlenül tudok csak gyorsan átslisszolni a Dob utca bizonyos pontjain. Van. Na, most akkor megérdemlek egy kávét is, szóval kérek egy flat white-ot, majd hátrahúzódom a legbelsőbb bugyrok egyikébe, a kert melletti könyvekkel teli klubszobába.Kávé, süti, laptop - hipszterfotó közhely háromszögben elkészítem a szükséges mennyiségű fotót, majd egyik oldalamon egy fiatal francia csapat a másikon pedig két angolul beszélő nő társaságában lassan, de biztosan elfogyasztom szeretettel a már ismert változatot. Nem csalódom, nagyon finom, ezt a sütit a kávé mellé találták ki és itt aztán igazán van helye.

massolit-kardamomsuti2.jpg

massolit-kave-kardamomsuti.jpg

massolit-kardamomsuti.jpg

Kardamomos sütemény túrám végéhez ért, most már csak annyit tudok javasolni: süssetek ilyet, a kiegészítő kínálatukat tekintve felzárkózó fázisban lévő kávézóknak pedig üzenem: van élet a marlenkán túl.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://gasztrobizarr.blog.hu/api/trackback/id/tr6512264360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.