Borús, esős idő és hideg, a rohadt jönni nem akaró tavasz... esetenként szélvihar nehezíti az újrakezdést remélő belvárosi lakók életét. A tomboló turizmust mindez nem hatja meg, zakatolnak a bőröndök kerekei kérlelhetetlenül, végighasítanak a Deák Ferenc tér részben Burning Man fesztivál hangulatú színes villanykörtés, óriáskerék, törökülésben fűben sörözős, fiatalság-bolondság hangulatot hordozó, részben külvárosi nyomortanya jelleget öltött, stílusos paplanokból félig kibújt hajléktalanokkal tarkított közegében.
Jönnek-mennek. A Kakas presszó megújult, ideig-óráig eggyel kevésbé koszos padokon támaszkodhatnak a másnapos brit, svéd és orosz bennfentessé alakult csapatok, akik egymás vállára hajtott, esetenként felemelt fejjel, időjárástól függetlenül strandpapucsban vonják le hangosan a hajnali beszélgetések tanulságait.
Kinyitott a Mlnar pékség, frissen érkezett, de annál álmosabb olasz csoport tolja a balkáni mű focaccia hangulatot, ezt találták (nagyon helyesen) az egyetlen vállalható alternatívának így hirtelen.
Persze ők még nem tudják, hogy a Madách tér belső bugyraiban várja őket a menő sor: francia pékség, újhullámos kávézó, igazi pizza, vadiúj koktélbár, a retro és a trendi járja halálos táncát, hogy ki él túl azt senki nem tudja, de az is csak átmeneti lesz, egyszer minden meghal kivéve a Castrót, mert az valamit tud, csak az igényes keleti turistának csalódás, mindenki másnak egzotikusan passzol, hogy unott fejjel kiszolgálva minden szar, amit csak kapsz. Értékeiket kérjük ne hagyják őrizetlenül.
Hol igya meg az első kávéját az ébredés reggelén? Még ki se tette lábát a Zónába, még az ittszületett is lábujjhegyen jár, óvatosan közelíti meg a ki nem próbált helyeket... mindig ott a kérdés, az első benyomás: és ha nekik jó, nekem is jó lesz? Itt olyanok ülnek, mint én? Belépsz az új helyre, mi különbözteti meg mástól? Zacskózott szendvics, fagyasztott croissant, "gyümölcssaláta", kornspitz, fitness szeletek, nyers-vegán-torták, smoothiek nyolcszázér, vagy mi?
Mit keresek, otthonos ízt, otthonos hangulatot? Kozmopolita, korrekt, kiváló minőségű kávét? Beszéljenek angolul? Magyar vagy német vagy osztrák giccset keresek? Egyszerűséget? A menő budapesti urbánus hangulatot, ami már rég nem a romkocsma, hanem az utcanevek keresztezéséből előállt látszólag értelmetlen, de a lényegiséget magában hordozó múlt és jelent, hagyományt és tradíciót kiválóan ötvöző, nemzetközi és regionális, mediterrán, magyaros, zsidó, ázsiai jelleget. Mit akarok? Chipset, cerbona szeletet, egy zsemlét vagy azt sem tudom mi az? Ecuadori banánt vagy kenyait?
A helyi Sparban egészen korrekt kínálat van, ahol a pénztáros előre angolul köszön, ahol a lepattant, szikkadt csirkecombra ráfogják, hogy egy órája sült ki, de csípős-paprikás íze miatt már nem érzed, hogy kissé eljárt felette az idő, sőt úgy ízre egészen jó, persze ha másnap is érzed a gyomrod tőle most legalább megtanultad, hogy mikor vegyél ilyet legközelebb, vagy mész inkább a jótartású állatokat sütő elegáns helyekre enni ugyanilyet tízszer ennyiért. Mi azzal a baj? Fizesd meg, ha nem börtöncsirkét akarsz enni, hanem boldogat, finom húsút, nem lejártat, menjél az ötödik kerületbe vagy a piacokra, azt mondják ott minden jó, pedig valójában semmi, de még ez sem biztos.
Mi magyarok, karöltve persze a turistákkal - várjuk a felzárkózókat. Nem akarunk mindig ezer forintért reggelizni. Pöttyös bögréből kérjük a reggelit és sok kedvességgel, nem kell annyi vegán szelet, csak kérjük szépen legalább a párizer legyen friss.
Utolsó kommentek