Díjak

Csatlakozz ♥

Utolsó kommentek

példakép

"Funniest question I've gotten in a long time: "How much money do you make from your blog?" Um, none. In fact, I lose money on this blog." Ulterior Epicure

Borcog és húsúr, gasztro kalandok Mongóliában

2017.09.19. 20:48 stillman

Magyar ember nem indul útnak megfelelő mennyiségű konzerv, levespor, müzliszelet, giant bar, amaranth szelet, halkonzerv (végső esetre), kukoricakonzerv és kekszek nélkül, mert ugye a végén még éhenhal. Az előre lesütött egybefasírtot és a grillcsirkét már a repülőgépen megette, hacsak el nem vették a moszkvai átszállásnál. Rövid átmenet Szibériában, ahol az itt-ott kitömött farkasokat és medvéket szárított hallal egy légtérben árusító boltokat nem számítva,

img_5664.JPG

img_5662.JPG

civilizációs kánaán tapasztalható, na de semmi tétovázás, irány tovább Ulánbátor. Ekkor még nem is fogyatkozik annyira a készlet, hiszen az orosz konyha fogásai oly ismerősek és kedvesek a szívünknek (közben indul a ja igrajú na garmoske dal ismét, ahogy itt is).

 

Az igazi vadulás tehát csak a mongol vidékeken következik. Eleinte a helyi shopban kacarászva, mint annak idején Csehszlovákiában feltankol a furcsa, vicces kinézetű kekszekből, és gumicukrokból, a mélyhűtőbe már nem mer benézni az ott sorakozó esetleges kecskefejek kérdő tekintetére egyelőre nincs felkészülve.  

Az út hosszú és kimerítő, zötykölődés, de érdekes, kifejezetten kellemes, olyan helyzet, amikor félóránként kedvünk támad elrágcsálni valamit, így a keksz készletek kezdenek fogyni, a csökkentett szénhidrát alapú diéták lassan feladásra kerülnek, a biolgóiai homokbánya, később kőbánya kialakulása kezdetét veszi a gyomrokban.

De persze nem azonnali hatállyal, mert időnként megáll a csapat és a nomád életben szocializálódott mongol útitársak saját kezüleg készített fogásait esély nyílik megkóstolni. Azért igyekeznek úgy adagolni, hogy ne szörnyedjünk el azonnal. Mindenki a legrosszabbra van felkészülve, de szó sincs szörnyűségről, teljesen normális tészta és hal például az első ilyen fogás, gondolom ez olyan, mint amikor első reggel felszolgálják a proper English breakfastot a brit turistának a budapesti bulinegyedben, utána jön csak a párizsis vagy vadász felvágottas zsemle, amikor már azt akarjuk, hogy hazáig rohanjon a rémülettől. 

Mivel végső soron a mongol autentikus fogásokat akartam számba venni (na nem mindegyiket szó szerint) ebben a posztban, vágjunk is most már bele (nincs sok hátra, mert az informatív részeket úgyis mindig csak összecsapom).

Cojván:

Tészta, krumpli, hús, zöldség, tojás, kicsit furcsa állagú, de teljesen otthonos és finom ízvilág. 

mongol-gastro-1.jpg

Néhányról most nincs saját fotóm sajnos, de végülis nem olyan nehéz elképzelni, na jó belinkelem a vonatkozó képeket.

Hósor: ez volt az egyik legfinomabb étel, amit a végefelé kóstoltunk, de én ügyesen megálltam, hogy ne egyem túl magam. Egy félbehajtott tésztalap, a szélén behajtogatva, majd olajban kisütve. A miénkben birkahús volt.  

Bóc: ilyesmit ettünk a leggyakrabban, ez ilyen gőzgombóchoz hasonlít, benne valamilyen hús töltelék (általában birka vagy kecske). Finom, szerintem ilyet simán ettünk itthon kínai éttermekben. 

Gulyás (sima vasárnapi húslevest érdemes elképzelni): ez furcsán hangzik, de tényleg volt ilyen, nagyon finom és tartalmas leves volt, persze nem a paprikás változat, ami nálunk is látható, masszív kecskehús volt benne, sárgarépa, krumpli. 

Francia saláta: szinte mindenhol volt, persze nem így hívják, hanem Nijszlil szálátnak, de pont olyan, mint nálunk a francia saláta. 

A kashk nevű vaskos joghurt egyébként első látásra megviselt engem, de azt mondták tegyek bele bátran cukrot és akkor minden sokkal jobb lett. 

Összességében csak egy igazán autentikus jurtában kínáltak olyan étellel, amit semmilyen körülmények között nem tudtam megenni, ha megölnek ott helyben akkor sem (na jó, ez a veszély nem fenyegetett, szóval biztosra mégsem mondhatom), a lényeg, hogy egy szappanszerű fehér anyagot kaptunk, ami kicsi zsíros-savanykás ízvilágú volt (megkóstoltam, vagyis úgy tettem, de így is jutott a számba), valamint a rajta lévő remegő pacal állagú szintén tejterméket, de egyikből sem tudtam egy miliméternél többet legyűrni, mindenki érdekében.

Mondjuk nem volt kedvező az állaga olyan szempontból, hogy nem lehetett csak úgy zsebrevágni, szóval kénytelen voltam végtelenül sunyin a kezemben tartva, "persze, megettem-finom volt" arckifejezéssel végigülni az estét, hallgatni az autentikus dalokat, majd végiggondolva a legkisebb pazarlást okozó végső elhelyezést diszkréten távozni.

A kép csak a hangulatot adja át, a fehér cucc az, de tudom ilyen minőségben nem az igazi: 

mongol-gastro-6.jpg

 Zöldségek is voltak, viszont elcsodálkoztak, amikor nyersen is ettem a paprikát. "Vadember" - gondolták biztos. 

mongol-gastro-2.jpg

 

A híres magyar termékek Mongóliáig eljutnak:mongol-gastro-5.jpg

 Olyasmi, mint a naan kenyér. 

img_6153.JPG

 Reggelire ették kedves mongol útitársaink, meg is kínáltak, de épp jóllaktam. 

mongol-gastro-4.jpg

Ez ilyen kicsit zsírosabb, palacsintaszerű cucc volt, finom. 

img_6151.jpg

 

Ez kis csalás, mert ezt még Ulanbatorban fotóztam, egy street food fesztiválon (ott is csak az van), viszont megkóstoltuk és nagyon finom, belül természetesen birkahús található. p1250607.jpg

 

Ez volt a kedvencem, belül sárga vagy rózsaszín, kicsit gumis állagú keksz, mongol útitársaim mindig szeretettel elfogadták, ha kínáltam, amúgy útitársaimat elborzasztva lelkesedéssel fogyasztottam mindvégig, nem is lett semmi gyomorpanaszom. p1250684.jpg

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://gasztrobizarr.blog.hu/api/trackback/id/tr2312878834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.