Viszonylag régen volt utoljára olyan élményem, hogy a legutolsó centiméter ruhadarabom és porcikám is tömény füstszaggal lett volna átivódva, amikor egy esti programból hazatérek. Félreértés ne essék nem ez a legnagyobb problémám, de akkor is elgondolkodásra késztet az, miért kell, hogy ez még mindig így legyen?
Nem kerültem tudatosan eddig a füstös helyeket és nem is frusztrálódom a dohányzás kérdésén. Elviselem, nem is hozok ezzel túl nagy áldozatot, ha nem így lenne, úgysem bírnám sokáig.
Zavaró azonban, hogy egy szórakozóhely nem tudja normális színvonalon szabályozni a szellőztetést, és hogy végül mégiscsak fullasztó, bántóan füstös lesz az este. Persze lehet ezt is úgy felfogni, hogy ezzel számoljon az ember.
Most azonban megutáltam és undorítónak tartom a füstben úszó helyeket, mert nemcsak a szemünket csípi, de minden rajtunk lévő holmi büdös és gusztustalan lesz végül. Ezért érdemes például a most már egyre másra nyíló borbárok valamelyikébe menni, ahol érthető okokból tilos a dohányzás, ahol képesek betartani és betartatni azt, hogy ne dohányozzon egyfolytában mindenki, ha másért nem legalább azért, mert annyira zavaró a füst, hogy még aki amúgy normális mennyiséget szív vagy ritkán dohányzik, az is kénytelen láncdohányzásba menekülni.
Tudtommal "Magyarországon jövő év januárjától minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás; munkahelyen, éttermekben és kocsmákban. Csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani". Eddig, bevallom, nem foglalkoztatott ez a kérdés, a tegnapi napon azonban telítődtem a fullasztó füsttel, és nem is egészségügyi megfontolásból tartom fontosnak, hanem azért, hogy az a néhány óra szórakozás, amit felnőtt emberek adott esetben "megengedhetnek" maguknak, ne hordozzon önmagában ennyi negatívumot, legyen, amennyire csak lehet, jó élmény, maradjunk a szórakozóhelyekkel jó viszonyban. Mivel úgyis elkerülhetetlen, minél később legyen teljesen elegünk az egész műfajból, addig is legalább, ha mástól nem, ettől nőjön a GDP.
Végül az Origo cikkéből egy részlet:
"A nemzetközi példák szerint a dohányzás zárt köztereken való betiltása nem csak a passzív, az aktív dohányosokra is pozitívan hat. Az utóbbi csoport ugyanis a tiltás hatására erőteljes lökést kap a leszokáshoz, a tiltást bevezető országokban mindenütt csökkent a dohányosok aránya.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint a világ lakosságának csupán 7,4 százaléka él olyan országban, ahol életbe léptettek a dohányzást korlátozó jogszabályokat. Az első ilyen állam 1998-ban Kalifornia volt, amelyet Ausztrália és számos európai ország (Írország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország) követett. Az egészségügyi statisztikák szerint a törvényeknek mind az aktív, mind a passzív dohányosokra előnyös hatása van.
A WHO adatai szerint ugyanis a passzív dohányosok dohányfüstnek való általános kitettsége azokban az országokban, ahol a zárt közhelyeken betiltották a dohányzást, átlagosan 60 százalékkal csökkent, a bárokban, éttermekben pedig csaknem 90 százalékkal kevesebb dohányfüstöt kell beszívniuk."
Igazából ez a poszt csak egy rövid állásfoglalás azzal a céllal, hogy ha tehetjük, szokjunk le a "szükséges rossz" kényszerelviseléséről és ne szívjuk a másik tüdejéből kifújt kátrányt, csak mert ezt szoktuk meg és egyben felhívnám a figyelmet arra, hogy akadnak most már kulturált helyek is a városban szép számmal, csak egy kicsit körül kell nézni és esetleg nyitottnak lenni az újra.
Utolsó kommentek