Díjak

Csatlakozz ♥

Utolsó kommentek

példakép

"Funniest question I've gotten in a long time: "How much money do you make from your blog?" Um, none. In fact, I lose money on this blog." Ulterior Epicure

A tejesember bosszúja

2014.01.11. 13:47 stillman

tej7-549x302.jpg

Egy pohár tej tiszta fej.

A tej élet, erő, egészség.

Tudom, hogy ezekkel a kijelentésekkel sokan vitatkoznának, maradjunk annyiban, hogy mindenkinek megvan a saját elmélete a tejről. Sokak szerint meg se bírjuk emészteni a tejet, meg mit akarunk mi a tehéntől, az a tej a borjúnak van szánva, nem a mohó, élősködő embernek. A tej erjesztett változatai pedig egyenesen mérgek az emberi szervezet számára (mármint bizonyos felfogások szerint), beleértve az olykor rajongásig imádott sajtokat, joghurtokat, kefírt, vajat.

Ettől függetlenül sokan mégis szeretik, vagyis szeretnék a tejet, tejtermékeket és a költséghatékonyság vérszívó elvei szerint működő, mennyiségorientált, eliparosodott világunkban örülnek, ha minőségi termékhez jutnak. A kézműves szót letiltottam egyébként az életem hátralévő részében alkalmazott szavak listájáról, esetleg egyszer, életem egy nagy kiugrási lehetőségeként megélt új zélandi birkafarmon ismét megemlítem, úgyse fogják érteni (bár ki tudja).

Megmondom őszintén sose értettem a Cserpes hisztériát. Persze megvolt annak idején nekem is az élmény, ilyen nagyobb műanyag"pohár", tálkában (se nem pohár, se nem tálka, jó a Müller már előjött ilyen alakzattal korábban, ami egyébként nagyon hasznos, mert úgy érzed többet kapsz), tényleg finom joghurthoz juthattunk. Mondjuk én joghurtként sosem tudtam nézni rá, az alján lévő édes erdei gyümölcs, málna vagy meggylekvár külön-külön, de összességében is inkább egy desszert élményét adta. Joghurtnak túl masszívnak éreztem mindig is, sűrűségét és állagát tekintve gyakran még most is inkább a panna cotta jut eszembe róla. De mondom, nem volt vele semmi bajom, vettem is időnként.

Aztán megütötték a fülemet a hangok (...), akarom mondani ismerőseim rajongása: "jaj Cserpes", "úristen, de finom a Cserpes", "én csak Cserpes joghurtot veszek". Jó, hát ezzel se volt semmi bajom, mindenki azt vesz, amit akar. Néhány évvel később, még mindig nem különösebben ráfeszülve a Cserpes sztorira félszemmel észrevettem, hogy ez a Cserpes milyen jól nyomja, már ott van minden közértben, benzinkútnál, pékségben (ja persze hát a Lipóti! érteed, az nagyon finooom... Nem. Lehet, hogy valamikor finom volt, de már nem az).

Később hallottam valami botrányt, hogy a nagyrabecsült, szinte már elképesztő szellemi és erkölcsi magaslatokba emelt Cserpes hírnevén is esett egy kis csorba, a híres kézműves (bocs itt még muszáj volt leírni) ember valami adalékanyagot mégiscsak használt a sajtokban. Na de vissza az egész, minden ember esendő, a nagyravágyó gonosz kígyó szelleme (az nem tudom mi, de mindegy) őt is megkörnyékezte.

Az élet megy tovább, kiküszöböltük a csorbát. Cserpes ismét hat, alkot, gyarapít. Létrehozott tejbár hálózatot, ahol mindig sorbanállnak az emberek, a túróstáska egyébként remek, a szendvicsek hatékonyan vannak összeállítva, a szörp és a limonádé ihatatlan, a kakaó és a tej viszont biztos nagyon finom, Cserpes népszerűsége töretlen. A hely édes és aranyos, tele van iskolás fiatalokkal és "jobb, mint a Meki" jelszavakat skandáló felnőttekkel, gyűrik le szakadatlanul a pogácsákat (az mégiscsak magyar).

A Cserpes termékekhez való viszonyom akkor fordult át a (nemlétező) tudatalattimból egyfajta kérdőjelbe oltott rémületté, amikor elolvastam Cserpes István Heti Válasznak adott interjúját. Egy része tetszett, a végén azonban kis híján sokkot kaptam a következő mondatokat olvasva:

"Ez erős lesz, de azért kimondom: az a feladatunk, hogy etessük a nemzetet - nem középiskolás fokon. A tejivó csak előfutára a gasztrós törekvéseinknek. Néhány év múlva Magyarország legnagyobb felvásárlói leszünk húsban, csirkében, zöldségben, gyümölcsben. Aztán egy központi „ételgyárban” mindent konyhakészre dolgozunk, és frissiben kiszállítjuk az éttermeinkbe. Nem hagyom tovább mérgezni az országot!"

Első reakcióm a mostanság divatos: "ööö". A második pedig az, hogy engem ne etessen legyen szives. Elismerem, hogy sokszor túl kritikus és bizonyos tekintetben anarchista vagyok, de nem szeretnék olyan nemzethez tartozni, amelyiknek megmondják melyik vályúhoz menjen és meghatározzák milyen tápot egyen. Persze én is tudom, hogy négy láb jó és két láb rossz, nem is ezt vitatom, viszont a felülről szabályozott táplálkozási törekvések megijesztenek (megjegyzem még megnyugodhatok).

A tejesember dolga, hogy tejet, joghurtot vagy sajtot vehessünk tőle. Az nem, hogy felvásároljon mindent és azután ő mondja meg mit és hogyan együnk. A "nem hagyom tovább mérgezni az országot!" kirohanásának talán van is alapja, én is azt vallom, hogy gyakorlatilag 90%ban élelmiszeripari hulladékból kinyert, túltermesztett, túltenyésztett borzalmakat eszünk, mert főként ezekhez jutunk hozzá a közértekben.

Ma olvastam egy jót: a centralizált erőtér a káosz melegágya (HVG). De nemcsak erről van szó.

A népnevelés a gasztronómia esetében sem egy jó stratégia, legyen továbbra is alternatíva. Egyenlő esélyek és egyenlő arányú kínálat (belföldi és külföldi egyaránt, hiszen csak úgy tudjuk mihez mérni a kiváló magyar termékeket, valamint perverz örömmel előnyben részesíteni a piros, fehér, zöld csomagolású Erős Pistát és Gulyáskrémet, valamint a remek párizert, ha van miből választani). A gasztroanalfabétának tartott állampolgárok megnevelése ("nem középiskolás fokon"), a ne gondolkodj, csináld azt, amit mondunk pedig nem igazán előremutató, és semmiképpen sem hosszú távú, valós megoldás a problémára.

Biztosan nagyon ambicionáló lehet, hogy Cserpes úr jelenleg benne van a bizalmi körben és felőlem nyugodtan terjesztheti az igét a saját rajongói és vevői között, néha még én is figyelni fogok rá. Sőt, szívesen eszem a kezéből, de továbbra is csak óvatosan, a kerítés túloldaláról.

11 komment

Címkék: vélemény

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztrobizarr.blog.hu/api/trackback/id/tr95752643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

janka22 2014.01.21. 20:29:40

jah, hát tényleg felháborító, hogy itthon a cserpes joghurt a legjobb amit lehet kapni, nem olyan rossz, de pl. hollandiában bármelyik közértben kapni biobbat és finomabbat, kb. ugyanennyi pénzért.

Yo! Maaan! 2014.01.22. 23:47:11

Inkább megveszem a hazai Cserpes-cuccot kicsit drágábban, mint az ide exportált kegyetlen szar EU-s szemetet. Van, pontosabban lenne mindenünk, ha nem tették volna módszeresen tönkre a gyárakat és a gazdaságokat azért, hogy kintről kelljen(?) mindent behozni.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2014.01.24. 11:50:49

Jacques Tricate Művek? :)
talán nem de kinek ne jutba eszébe, hová fajulhatnak a dolgok?
www.youtube.com/watch?v=7utY7xwyxmo (1:55-től)

Tökibá 2014.01.24. 19:46:36

Cserpes sajtok átlagosak.
Cserpes joghurtok jók.
Cserpes tejföl nem jó.
Cserpes túrórudi nem jó.

Cserpesék nemzeti iparosok, semmi több.

Zsolt Kovacs 2014.01.28. 15:22:48

"A kézműves szót letiltottam egyébként az életem hátralévő részében alkalmazott szavak listájáról" .. helyes döntés !

vörösbor(de)minőségi 2014.01.28. 17:53:36

tyhűű és ihajla...valamit "csinálhatott"szegény Cserpes mert offenziv támadás indult ellene.kábé 1-2hete komoly szakemberek(na jó viccelek-de ők is nevetségesek voltak)megállapitották,hogy "jujcsakcserpestneee" és jelenleg is kórházi kezelésre szorulnak annyira odavert a tejfölje.ugyan ilyen "szakemberek"kábé 1 éve a táfelspiccen elaléltak és nem tudták eldönteni mi a jobb és boldogabb halál:Cserpes tejfölbe fulladni vagy chivasba?ennek a nemes tesztelő tímnek:)) azóta is kis fehér tejfölbajusz a jele.

most Regina is picit öklendezik ha nem is a teljes termékskálát érintve.sok dologban igaza van(Konkrétan a túróstáska télleg szuper)de valamiért azt gondolom,most a cserpesség az most csúnya és rossz dolog.
ha szigorúan véve csak a termékeit nézem,akkor szerintem azok jók,de nyilván nincs előttem sem a nyilatkozata sem a lánya
pop-karrierje sem az egész familia....csak az amit megvettem.ha az előbb felsoroltak befolyásolnának-akkor nem vennék a termékből sosem,mert nem szimpatikus sok dolog.
ide tartozik az is,hogy amikor valóban gasztronómiában képzett/jártas emberek tesztelték-akkor nagyon jó minősitést kapott.(elég jó nevű séfek csoportja)
ha befolyásolna valami akkor ez a minősités jobban rábirna a vásárlásra mint az előbb emlitett tizenfős ujságirói..vagy mi- csoport akiknek a teszt alatt az "elhányom magam" "miezfuj" és ezek szinonimái voltak a komoly szakmai érvek.
ha negyed annyi szart tesz bele mint a többi gyártó-akkor már ennyivel jobb.
erősen szubjektiv az ízek megitélése -ezen vitázni,hogy kinek mi ízlik és miért?ez felesleges.ami nem az,hogy valóban szakmailag gyártásilag kifogásolni/kritizálni/dicsérni(opcionálisan)ezt lehet,és nem felesleges.
elájulva nem vagyok ha belépek egy lipótiba ahol a sarokban ott a jó haver terméke-de biztos,hogy vásárolok.
joghurtot biztos,tejfölt is.ide tartozik még tán annyi,hogy a tejfölt a szokásos módon tároltam(azaz 40évig)és a többiekhez képest ez komoran penészes lett-ellentétben a most itt nem felsorolt többi tejföllel-ami simán acélosan viselkedik ennyi idő után is a frigóban.
akkor azért csak valamit "kifelejthet" a cég.
ízre én nem tudok rosszat mondani-annyira pedig semmiképpen nem-mint ahogy a legutóbbi "teszten" kötelező lehetett.
ez amugy annyira jól sikerült,hogy ha nem lesznek perelve hitelrontásért-akkor még sok ilyen hasonlóan komoly kóstolgatásos birálatos jópofizós izét csinálhatnak.ellenkező esetben sokat kell majd dolgozni mire kifizetik a kártéritést.

nekem semmi közöm a Cserpes céghez,de ilyen nagy nyilvánosság előtt ennyire savazni a terméket?hmm...gondolkodóba estem vajon miért?miért nem volt elég egy "nem izlett" vagy "nem finom" és ez hiteles lett volna hiszen az illetőnek nem ízlik-ez pedig rendben van.

stillman 2014.01.30. 08:53:26

@vörösbor(de)minőségi:
remélem azért kiderül a posztból, hogy most elsősorban nem a Cserpes termékek minőségéről van szó, hanem egy olyan megnyilvánulást, amitől én kellemetlenül éreztem magam.
A teszteket hagyjuk szerintem is, korábban egy autentikusnak mondható teszten én is részt vettem: buvosszakacs.blog.hu/2011/03/31/tejfolok_kremje_a_teszt (ezen én is részt vettem egyetlen nőként)
ott jól szerepelt a Cserpes, de a poszt nem erről szól.

vörösbor(de)minőségi 2014.01.30. 14:37:28

teljesen igazad van.csak elkezdtem a blogodon szószátyárkodni..bocs.)

Zsolt Hidvegi 2014.02.20. 20:58:20

Ez a kézműves dolog számomra is kicsit visszás:

kézműves: hagyományos, ahogy apáink csinálták vagy szakközépiskolások gyártják iskolai gyakorlaton
helyi termelők alapanyaga, akár a legkisebb gazdák is: lokálpatrióta vagyok vagy átveszek mindent válogatás és minőség/kritérium/anitibiotikum ellenőrzés nélkül
egyszerű csomagolás: nem manipulálom a fogyasztót vagy olcsó 20 éves leselejtezett vajkrémcsomagoló gép
nem szállítok retailbe: nem ülök fel a vérszívó nyugati mammutok csábításának vagy nem tudom/akarom vállalni a tanusítványokat amiket kérnek és amúgy az ingerszegény csomagolás és a relatív magas ár kibukik egyből
ízes a joghurtom vagy nincs más lehetőségem a tejzsír felhasználására, ezért bennmarad a joghurtban....

Ne értse félre senki, szeretem a Cserpes joghurtot, de azért itt nem tündérek és orkok vannak a piacon... mindenki elhelyezheti a szereplőket az előbbiekben definiált koordináta rendszerekben.