Díjak

Csatlakozz ♥

Utolsó kommentek

példakép

"Funniest question I've gotten in a long time: "How much money do you make from your blog?" Um, none. In fact, I lose money on this blog." Ulterior Epicure

A kínai konyha más szemmel

2018.04.26. 07:53 stillman

Mi magyarok hajlamosak vagyunk a távol-keleti vagy más egzotikus ételekhez, mint oly sok mindenhez, ami idegen, végletesen viszonyulni. Van, aki meg nem kóstolná, anélkül utálja, hogy egy falatot is evett volna ezekből, a rántott húsban és a vasárnapi húslevesben hisz, kísérletező kedve addig terjed, hogy néha eszik egy olasz tésztát vagy pizzát, természetesen semmilyen tengeri herkentyű nem jöhet szóba, azok büdösek és nyálkásak.

A másik véglet azonban az "imádomazázsiaikonyhát" megingathatatlan lelkesedés Huszár Krisztián ázsiai konyháján edződve, amely ugye világviszonylatban is a legmagasabb színvonalúnak és átlagosnak semmiképpen sem mondható, szóval anélkül, hogy igazán autentikus helyen evett volna, hangsúlyozom valami egyszerű és átlagos alapanyagból elkészítve, és legalább egy ételmérgezéses kísérletezésen túljutva.

 

A negatív változat esetén ez leginkább valami belénk kódolt undor, gyanakvás, részben gyerekkorunkból, a büdös karácsonyi ponty esetét és az első kagylókonzerv látványát mindenki ismeri, másrészt ki tudja honnan is jön, mondatnám azt is, hogy gének, vércsoport, dédapáink földrajzi közege, a majmoktól való távolságunk függvénye, de igazság szerint még ezt sem tudjuk, honnan jön ez az egész ízlés/étvágy/ételekhez való viszonyulás kérdése, legalábbis én nem tudom pontosan. 

 

Még mielőtt tovább folytatnám a bölcsességek sorát, előrebocsátom, amit leírok az nem kritika vagy állásfoglalás, még csak nem is vélemény, egyszerűen csak benyomás-sorozatok, amelyek most értek, frissen, egy nappal ezelőtt hazatérve Kínából, ez öt nap Peking, három nap Shanghai tartózkodást jelent, szóval végtelenül felületesnek mondható, mondjuk a semminél mindenképpen több.

img_6313_1.JPG

Első nap, ahogy azt kell, mindenféle tudatosság és körültekintés nélkül, foursquare/tripadvisor vagy más platform tippjeitől mentesen betértünk az első helyre, ami útba esett, és ami a legközelebb volt a szállodához, ugyanis az élet úgy hozta, hogy külön-külön kalandokat követően a társaság magyar képviselői lesérültek és a gyaloglás különböző szintű nehézségekbe ütközött.

Sok étterem volt egyébként a közelünkben, sőt, amikor kimentünk az amúgy kifejezetten nem egyszerű pénzváltási procedúrát lebonyolítani, láttuk is az ígéretesen sorban álló street food placcokat (ezt azért megmutatnám itthon ismét, újabb fogalomtisztázási kísérletként, hogy ugyebár EZT értjük street food alatt, nem a fedett udvarokban, plázákban, fix helyeken profin kialakított divatkonyhákat), szóval a leveses, dumplingos, tésztás helyszínek közelében elégedetten szürcsölő, hörpintgető kínaiakat nézve már hangolódtunk is a ránk váró élményekre.

 

Ha rajtam múlik, akkor bizony a legsúlyosabb kinézetű street foodos bácsi leveséből eszünk,

img_5950.JPG

de ezt a társaság haladó pályának minősítette és eggyel biztonságosabbnak tűnő helyre ültünk be végül, ahol egyszerűen csak rámutattunk a szomszéd asztalnál látható, ehetőnek tűnő rizs + valami szószban álló hús, gomba satöbbi egyvelegre. Nem sokkal később már hozták is, rendkívül figyelmesen kanalat is adva mellé, amit persze visszaadtunk és becseréltük pálcikára. Egyébként szerintem simán kanállal esznek ők is sokszor, szóval nem biztos, hogy azért kaptuk, mert turisták vagyunk.

 

Pekingnek ez a kerülete egyébként nagyjából mentes a turizmus fertőjétől, ez nemcsak a korábban említett pénzváltási nehézségekből látható (ez azt jelenti, hogy körülbelül kizavarnak a bankokból, hogy inkább máshol válts pénzt, azt mondják nincs nekik annyi, vagy, hogy nincs is dollárellenőrző készülékük, lemásolják az útleveled, gyanakodva méregetnek, hosszan tanakodnak, vinned kell helyi embert magaddal és hasonlók), szóval errefelé igencsak csodálkozva tudnak nézni az emberek, hogy miféle űrlények vagyunk mi, egyébként inkább szeretettel vegyes érdeklődésnek éreztem ezt (naivan), néha azért ki is nevettek, hogy nem értünk a nyelvükön, sőt ilyen furcsa hangokat adunk ki, amelyet meg ők nem értenek.

 

Az étel, amit kihoznak pont olyan, amilyet itthon bármelyik kínai büfében kapok, nem rossz egyáltalán, de olyan mértékben otthonos, semmilyen érdekességet nem mutat, hogy ez tény önmagában okozza csak a meglepetést. 

 

A következő napon a mellette lévő dumplingos (gőzölt tésztabatyu) helyre térünk be, ezúttal nincs velünk a helyi, kínai barátunk, ezért marad a mutogatás, egyszerűen semmit, egyetlen egy szót sem tudnak angolul vagy más nyelven, továbbá a mutogatás, testbeszéd sem jár semmilyen eredménnyel, legfeljebb nevetés a vége, jó esetben mindkét oldalról. Ha a fejem tetejére állnék, akkor se tudnám elmagyarázni, hogy nem kérek fél kiló cukrot a mangós meleg limonádéba, ami amúgy isteni finom volt és nem én kértem, csak próbáltam segíteni, továbbá azt sem tudjuk meg, hogy mi-mindent rejtenek a dumplingok. Szerencsére képeken is látható minden, persze nem a töltelék csak maga a dumpling, úgyhogy kiválasztjuk a leginkább szimpatikusnak tűnő, tésztán átlátszó tölteléket és leülünk. Első nap a dumpling nem okoz gondot, másnap azonban két számomra teljesen ismeretlen eredetű zöldségből álló salátát választok, amelyekkel nagyon rosszul járok (nem azok vannak a következő képen, az azokról készült képeket pszichés okokból kitöröltem).

img_6025.JPG

img_6026.JPG

img_6028.JPG

Később rájövök, hogy az egyik lótuszgyökér saláta volt, ami egyáltalán nem ízlett eleve, értem persze a lényegét és, hogy ez amúgy biztos finom, de túl édes és szokatlanul masszív, a másik salátám viszont azonosíthatatlan dolgok megpirítva, jó olajos és csípős, szóval nem igazán érzem, hogy mit tartalmaz valójában. Gyanakvásom és nyavalygásom, estére rosszullétben teljesedik ki, amelyet jelentős részben valószínűleg inkább magamnak okoztam pszichésen, és bár igyekszem nyitott maradni és ezekben az esetekben is leginkább saját tudatlanságomat okolni, mindenesetre egy ajtó bezárul és nem nyílik ki egyelőre másik helyette. 

A reggelinél másnap mindez már meg is mutatkozik, szállodánkban ugyanis maradhatunk komfortzónán belül is, ha akarunk (rántotta, omlett, gyümölcsök, müzli, bátrabbaknak virsli, kolbászok, felvágottak stb.). Van rendes kínai étel is, hínárok, kisrákok, tojásvariációk, dumpling, édesburgonya, yam gyökér, mindenféle földi jó, és én ezeket simán ki is próbálnám váltakozó összeállításban, most azonban nem visz rá a lélek, maradok a beszűkült tudatállapotnál, görcsösen kapaszkodva a sárkánygyümölcs, és a megszokottnál eggyel furább lychee-vel feldobott gyümölcssaláta szettembe minden egyes reggel egy kis natúr joghurttal leöntve, és persze utána egy tojásos reggelivel megtoldva. 

 

A következő napokban kerülöm a dumplingost, egy másik új helyre megyünk, ahol fantasztikus avokádó salátát eszem, sült halakat is kérek mellé azonban, amelynek felénél rájövök, hogy a halban valami keserű íz van igen nagy mennyiségben a mélyén, valami májszerű vastag cuccban elvegyülve, ezért a felénél jóllakottságot mímelve eltolom magamtól és finnyásan üldögélek tovább, magamat mélyen megvetve, kigúnyolva, de egyelőre továbbra is ép bőrrel és gyomorral.

img_6351.JPG

img_6355.JPG

Este egy másik étteremben sikerül azonban nagyon finomakat enni helyi barátainkkal, a pekingi kacsa teljesen átlagos ugyan, de finom, valamint egy hatalmas fémtálban, indokolatlanul nagy mennyiségű csípős rák-mogyoró-csirke és miegymás egyveleg érkezik, amelyből gyakorlatilag korlátlan mennyiséget tudnék enni, de tartom magam, este már nem szabad, mindenesetre ez nagyon jó élmény marad.

img_5999.JPG

A továbbiakban mindenféle körülöttem szippantott, szürcsölt mosogatólészerű levesekkel találkozom, egyikből sem tudok enni egy falatot sem, hiába a metélőhagyma, koriander, szója, ecet, csípős és társai, amellyel mindenféle szürke löttyöt fel lehet dobni és elvinni a gulyásleves irányába, nem megy és kész, végül arra jutok, hogy általánosságban megundorodtam kábé mindentől, az átlag kínai konyha nem az én világom,  úgy tűnik, hogy én távolabb helyezkedem el génügyileg a gyanús löttyöket kedvelő népek világától.

 

A koronát, vagy az i-re a pontot, nevezzük bárhogy kínai barátom hínáros tojáslevese teszi fel,

img_6530.JPGamelyet érdeklődve figyelek, és ételtől soha nem éreztem magam még ennyire távol, amikor is tudod, hogy teljes képtelenség, hogy te ebből egyél, akárki mondja, hogy de hiszen ez finom, és bár értjük, hogy a magyarok sokkal előbb gyűjtenek össze több millió forintot a haiti földrengés károsultjainak vagy a kétfarkú kutyapártnak, mint, hogy a Borsodban szintén kvázi éhező, közeli nyomort oldják meg, vagy létező párt céljaira dedikálják pénzüket a Monty Python egész estek helyett (amelyre egyébként szintén nagy szükség van), de azért lássuk be, ami sok az sok. 

 

Az átlagos kínai konyha márpedig szerintem szar, nemcsak azért, mert fertelmes alapanyagokból van, hanem azért is, mert leginkább arra irányul, hogy a hamis, szürke leveket, filléres gőzgombócokat mindenféle darálékkal töltve, felturbózott kiegészítő, vidéki kínai gyárakban kátrányból és rákpáncélból készült ízkápráztató szószokkal eladják.

21 komment

Címkék: utazás kínai dumpling Kína

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztrobizarr.blog.hu/api/trackback/id/tr2613870908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

koala kóla 2018.04.26. 14:31:31

Tesom most jott haza Csengdubol/Szecsuan/, ott volt 6 honapot, es tudom h finnyas.

Minden izlett neki, minden gyanus streetfood is, kifejezetten odavolt a kajaert.

fenderbass 2018.04.26. 14:42:59

Egyszer azt mondta a bácsikám: azért szar a kínai kaja, mert a szegénység és a sokaság miatt még az udvart is összeseprik és azt teszik az ételbe.

prunoki 2018.04.26. 14:47:51

Ezért kár volt:

"Az átlagos kínai konyha márpedig szerintem szar, nemcsak azért, mert fertelmes alapanyagokból van, hanem azért is, mert leginkább arra irányul, hogy a hamis, szürke leveket, filléres gőzgombócokat mindenféle darálékkal töltve, felturbózott kiegészítő, vidéki kínai gyárakban kátrányból és rákpáncélból készült ízkápráztató szószokkal eladják."

Miután előre elmondtad, hogy pár napos látogatás alapján fogsz nyilatkozni. És még megsértődnénk, ha valaki ugyanezt mondaná a magyarról.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2018.04.26. 14:49:34

Mi az, hogy nem tudNAK angolul?
Még jó, hogy a vidéki csoringer maszek az utcán nem latinul nevezi meg az ételek összetevöjét neked! Ha már itt tartunk a magyarokkal ellentétben ahol átlag 23% dadog angolul Pekingben minden iskolásnak kötelező és fontos az angol. A felnőttek még ebből kimaradtak.
Kaja fronton pedig 5 nap nem elég kipróbálni a jó helyeket sem egy csóró kinai kísérő véleményére számítani.
Több mint tíz éve élek Pekingben, 64000 étterem van a városban, plisz egy rakás nemzrtközi. Tucatnyi orosz, olasz, indiai, görög, thai, vietnámi, mexikói, francia, spanyol, brazil, japán, német stb éttereben jártam.
Van vagy húsz féle kínai konyha, sechuáni csípős, déli leveses, északi húsos stb. Kedvencem a Hot Pot amiből is van ezerféle. A legmenőbb a Haidilau lánc, kikellett volna próbálnátok azt is. De írni erről öt nap után csakis felszínes lehet. Máskor több időt és jobb informálódást kívánok ;)

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2018.04.26. 14:54:44

Mi az, hogy indokulatlanul nagy mennyiség?
Öt nap alatt a kínai kultúrából sem sikerült semmit megtanulni, huh? :) Kínában nem maguknak, személyre rendelnek az emberek, hanem mindenki eszik mindenből. Aki rendel az fizeti.

Drago Brutic1 2018.04.26. 14:56:52

Ha valaki Kínai konyháról ír, olyan, mintha "Európai konyháról" írna. Pekingben teljesen más az alapanyag és a fűszer, mint a tengerhez közeli shanghaiban, a sivataghoz közeli részekben, Szecsuánban, vagy a délkeleti részekben. A nápolyi pizzát összehasonlítod a svéd húsgolyóval?
Az hogy lemásolják az útleveledet, nem a helyi gyanakvás része, hanem egy körülményes protokollé, jogszabályok írják elő. A dollárellenőrző készüléket is. Ha ezt nem tudják megoldani, az nem valami személyes munkaundor, hanem a szabálykövetés és a rugalmas problémamegoldókészség, spontaneitás teljes hiánya, ami egész Kínára jellemző
Három utazás alapján írom, hogy a rácsodálkozás (nevetés, meglepődés) az idegenekre nem egy idegenellenes gesztus, hanem őszinte, szinte gyerekes érdeklődés. Kb úgy lehet megérteni, mint amikor a 80-as években megjelent a Körúton egy színesbőrű ember, és majdnem mindenki utánafordult. Mondjuk a kínaiak egy része ennél sokkal közvetlenebb, simán odajön, lefotóz, megtapogat, stb. De ebben semmi rosszindulat.

virgo 2018.04.26. 14:57:55

"Az átlagos kínai konyha márpedig szerintem szar"

Jó, de melyik? A kantoni? Pekingi? Sanghaji? Csak mert Kína olyan fél európányi, tudjuk hogy még a kutyát is megeszik valahol, de többnyire azért nem. Szóval sarkosnak érzem a kijelentést.

stillman 2018.04.26. 15:01:50

Drága kommentelő közösség, előre és utólag is köszönöm hozzászólásaitokat, a fenti poszt igen sok elemét leginkább viccnek szántam és abszolút nem gondolom azt, hogy szar a kínai konyha.
Köszönöm a figyelmet!

Drago Brutic1 2018.04.26. 15:08:01

@Chaoyang: Ezt már nem is mertem leírni. Kína különböző részein eltöltött kb 30 nappal félve mernék sok mindent leírni Kínáról. Mondjuk annyit, hogy teljesen heterogén, felfoghatatlan ütemben változó ország.

stillman 2018.04.26. 15:12:38

@Drago Brutic1: azért remélem érezted az írásból, hogy ezekkel semmi problémám nem volt, valamint az elején kifejezetten leírtam, hogy nem kritkát, és még csak nem is véleményt mondok, hanem egy pillanatnyi benyomást. Én kifejezetten bírtam, hogy így megnéznek és a hivataloskodást is szórakoztatónak találtam, és tisztelettel alárendeltem magam minden ilyennek.

koala kóla 2018.04.26. 15:12:38

@stillman: Kulon fajta pl. a budapesti kinai, vannak vagy 40ezren de senki se tudja.

Ezek hulyebbek mint a sima kinaiak mer mar megfertozte oket a rothado nyugat par bune de legalabb nem kopkodnek!

Drago Brutic1 2018.04.26. 15:20:44

@stillman:
Igen érzetem :)
Csak mintha lett volna benned egy bizonytalanság a gesztusok hátterével kapcsolatban, erre írtam. Szerintem olyan szinten különböző a kínai mentalitás a mienkével, hogy sokszor a megértést is lehetetlenné teszi. Ezer ilyen történetem van az utakról, ami miatt ne is hiszem, hogy képes lennék Kínában élni. Én speciel azt is ki merem jelenteni, hogy egyik fajta kínai konyhát sem tudtam megszeretni. Egyetlen traumatikus élményt leírok neked:
Csengdu, hot pot étterem, helyi kísérővel. Kihozzák a forró vizes edényt, amiből néhány másodperc alatt három valami zöld bugyog a felszínre. Még élő teknősbéka! (ezt úgy tették bele, mint mondjuk mi a vegetát ételízesítőnek) Magyar kísérőnk üvöltözni kezdett velük, mire kiszedték a három (addigra halott) teknőst. Akkor közöltük, hogy még a vízből sem vagyunk hajlandóak enni. Mondjuk nekem gyerekkoromban voltak ékszerteknőseim. Mindez a külföldiek felé irányuló gesztus volt, kicsit kóstolgattak minket. Túl bejött :)

So No 2018.04.26. 15:53:49

Ot eve elek Malajziaban a csaladommal. A nepesseg kb. 20%-a kinai.
5-10%-a indiai. Van mar nemi tapasztalatom az azsiai konyhakat illetoen.

Elso szabaly. SOSE EGYEL UTCAI ARUSNAL, NYITOTT FOOD COURT-BEN...

Amugy igazi malaj konyha nem letezik csak un. fuzios, de van indiai es van kinai.

Ezerszer inkabb a kinai, mint az indiai. A kondominium mellett van egy jol meno indiai etterem. A konyha nyitott a sikatorra. Egy hatalmas kolapon az utcan bontjak a hust. Tole ket meterre a buzlo kukak. Varjak, patkanyok, macskak lesik, hogy a szakacs bemenjen, es akkor ok rarontanak a husra...

A kinai streetfood sem a tisztasagrol hires, de azert ennel jobb. Az itt kaphato leveseik pedig fantasztikusak... :XD :XD

Meg egyszer! UTCAN SOHA! :XD :XD

Ime egy kep egy nagy forgalmu food court-rol

https://www.google.com/maps/@3.1404571,101.6960625,3a,60y,60.38h,85.71t/data=!3m6!1e1!3m4!1smYgONQxzEF7kklxyNyOJ_Q!2e0!7i13312!8i6656

es A "konyha"! :XD :XD

https://www.google.com/maps/@3.077133,101.6636808,3a,75y,271.79h,94.66t/data=!3m6!1e1!3m4!1sqYT7qUxtFWH9DFyHrtNPmQ!2e0!7i13312!8i6656

kowee 2018.04.26. 15:59:19

"Az átlagos kínai konyha márpedig szerintem szar,"
És ezt a konzekvenciát pár nap alatt sikerült levonni.
Azon bezzeg húúúú de megsértődnénk és húúúúde felszívnánk magunkat ha a kínai turista 2-3 nap után ugyanezt mondaná mert a magyar konyha túl fűszeres, túl zsíros, túl nehéz (igen az átlag kínait kiüti egy tányér töltött káposzta) és folytathatnám. Ha azt mondod hogy az a kínai kaja amit te kostolgattál neked nem ízlett, oké. Vannak finnyásabb és kevésvé finnyás emberek. De kijelenteni hogy szar....
Ezt mondom úgy hogy 16 éve járok ki évente legalább egyszer 2-3 hétre és itthon is igazi kínait főzünk a család révén.

Borondot jol pakoljatok be lippsik 2018.04.26. 15:59:40

@So No: Mer szerinted 1990ig a magyar haztaji vagast hol bontottak? Sot meg ma is elofordul. Budos, bizony, de a disznotoros cucc megis fincsa!

Macropus Rufus 2018.04.26. 16:24:13

@Drago Brutic1: ez speciel a bunkóság tetőfoka. Ez kb. olyan mind ha én csupán amolyan magyar vircsaft keretében egy zsidó emberrel disznóhúst etetnék. Aztán amikor kiderűl várom a reakciót. Gyak. leírtad, hogy mennyire primitívek.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2018.04.26. 16:52:13

@Drago Brutic1: a rákokat is élve dobják a hot potba. Egyszer leugrott a tálcámról, azt hittem halott de csak hibernálta magát a fridzsiderben :) Mondjuk így a kaja garantáltan friss...
Ettem már békát, varangyot, kígyót, selyemhernyó gubót, csigát, és még pirított kabócát is. A kecske szemgolyókhoz viszont nem volt gusztusom haha

Ala-ud-din (Servicio de Inteligencia) 2018.04.26. 17:16:52

@stillman: nem sértésnek, és nem is kritikának szánom ezt a kommentet. Viszont pár napi (és érzésem szerint előzetes informálódás nélküli), ha jól értettem társas turistaút alapján nehéz megalapozott véleményt nyilvánítani bármiről, így a kínai, vagy bármilyen más konyháról is. Ezért azt javaslom, hogy ne nevezzük tapasztalatoknak az általad leírtakat, inkább csak nagyon felületes és felszínes, röpke benyomásoknak. Többen is írták már bizonyára, ezért elnézést ha ismétlem, de amint azt mindenki tudja Kína óriási ország (két legtávolabbi pontja között alighanem nagyobb a távolság, mint Európa két széle között). Sok féle nép lakja, nagyon eltérő ízekkel, ízlésekkel és szokásokkal. Ezért általában Kínai konyháról beszélni nincs értelme, a szokások, sőt a nyelvek is annyira különböznek egymástól, hogy pl. az általad meglátogatott két város esetében, ha egy shanghaji és egy pekingi úgy próbálna beszélgetni egymással, hogy mindegyik csak a saját nyelvét érti és nincs közös nyelv, akkor kb. annyit értenek, mintha egy angol és egy francia úgy próbálna egymással beszélni, hogy az egyik csak angolul, a másik csak franciául beszél. Szóval van kantoni konyha, whengzhoui konyha, shanghaji, szecsuáni, stb. és ezek erőteljesen különböznek egymástól. Az pedig külön téma lehetne, hogy a magyar (sőt európai) kínai éttermek miért hasonlítanak egymásra és miért különböznek attól, amit Kínában tapasztaltál. Azt pedig már csak halkan jegyzem meg, hogy Kínában a legmagasabb a Hepatitis fertőzöttek száma, és ennek egy jelentős része higiéniai, elsősorban élelmiszer higiéniai okok miatt van. 4,5 évet éltem Kínában, étkeztem egyetemi menzán, üzemi konyhákon gyárakban (egy részükre azt mondtam, olyan a higiénia, hogy nem evés előtt, hanem evés után érdemes kezet mosni. Ezzel együtt az a véleményem, hogy ízlésekről nem érdemes vitázni, mert az, hogy kinek mi a finom az nagyon szubjektív. Én eléggé végigettem a világot (és egy jelentős részét Kínának is), és ez alapján én kifejezetten jónak és ízletesnek találtam a kínai konyhát. Nyilván ott sem minden fogás finom, mint ahogyan a magyar ételek közt is van olyan, amelyet inkább nem ennék meg. Ami pedig az angolt illeti, nos a fiatalok nagy réyze Pekingben is és Shanghaiban is használható angol tudással rendelkezik. Mindössze csak a kb. egyetemista korú fiatalokat érdemes kérdezni. De a kínaiak egyébként is rendkívül segítőkészek, sokkal segítőkészebbek, mint az európai népek nagy része. Szóval Kínáról sok-sok érdekes posztot lehetne írni, pl. akár a közlekedésről is, amely európai szemmel nézve éppúgy érthetetlen egzotikum legalábbis egyes vidékeken, mint a konyha. Ezért nem is fogadják el az európai jogosítványt, tehát aki Kínában vezetni akar, annak le kell vizsgázni a kínai KRESZ-ből. Szóval teki tsük úgy, hogy kimentél pár napra Kínába és szereztél pár felületes benyomást többek között pár kínai kajáról is.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2018.04.26. 17:31:26

@stillman: ", vidéki kínai gyárakban kátrányból és rákpáncélból készült ízkápráztató szószokkal eladják." Ez szerinted humoros?? Honnan vetted, hogy kátrányból készül bármiféle étel? Még az utcai vacak kajában sincs ilyesféle dolog, nemhogy normális ételben. Ha gyalázkodni akarnál nézz körül a saját házad táján elöször... Az utcán sütött bárányhust yangrou chuan mellesleg tök finom, minden adaléktól mentes. Filléres kajákat ettél és abból vontál le ítéletet. Nem humoros írás egyáltalán, inkább felszínes, egysíkú és beszűkült gondolkodású. 10 éve élek Pekingben, nem öt napja.

So No 2018.04.27. 07:38:46

@Borondot jol pakoljatok be lippsik:

Vagy nem akarod erteni, vagy tenyleg nem erted.

EZ EGY ETTEREM. Nem az budos, hogy bontjak a hust. Az a budos, hogy mindezt a kukak mellett teszik az utcan, ahol a 35 fokban minden rohad 1-2 ora mulva, amit szemetbe dobnak.

Voltam mar par disznovagason, de ott nem rohangaltak patkanyok a bontott huson, nem szemezgettek belole varjak...

De te jobban tudod...

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2018.06.03. 17:09:42

Nem akarom a teljes kínai konyhát elítélni, de egy saját vélemény. Ettem kis szar büfékben, és Wang mesternél és még pár jó kínai helyen. Mindenhol ízlett az étel (még a szar büfékben is), nagyon finomak.
De.
Kurvára egyhangú.
Igen, Wangnál is, meg mindenhol. Nagyon finom elsőre. Meg másodikra. De vazze, egymilliárd ember minden nap ezt eszi????? Eldobom az agyamat.
Ha a magyar konyhából csak a pörköltet, babfőzeléket, töltött káposztát, túrós csuszát vesszük, már akkor is nagyobb az ízspektrum, mint ott. Az egyenszójaszószos mindenit neki, azt!