Díjak

Csatlakozz ♥

Utolsó kommentek

példakép

"Funniest question I've gotten in a long time: "How much money do you make from your blog?" Um, none. In fact, I lose money on this blog." Ulterior Epicure

A veganizmusról

2018.06.06. 11:24 stillman

Ártatlan voltam eddig, de amióta az egyik vegán zárt facebook csoport aktív olvasója vagyok, valami furcsa, megmagyarázhatatlan érzés kerülget. Mondhatnám részemről kissé morbid szociológiai kirándulásnak, szórakoztató olvasmánynak, ahol a különböző beállítottású és ízlésű vegánok osztják meg egymással élményeiket, felháborodásaikat, rossz tapasztalataikat, recepteket, kérdéseiket, kétségeiket, százasával véleményezik, értékelik, lelkesítik egymást, nagyrészt egymásnak ellentmondó információk birtokában.

 

Például a múltkor valaki bedobta, hogy a banán hízlal-e, több száz komment érkezett és ha egy diagramot kéne készítenem a válaszokról, egyszerűen nem tudnám megjeleníteni annyiféle vélemény volt. Talán az a két véglet, hogy "igen hízlal, ez egyértelmű", illetve a "nem, dehogyis én napi 3 kilót megeszem, mégsem hízom" mondhatni fele-fele arányban hihetetlenül magabiztos állítások alapján látható volt. 

 

Kicsit zavarbaejtő, amikor kiderül és hosszan bosszankodnak a csoport tagjai, hogy valami nem vegán, amit évekig ettek, mert kiderült, hogy tejpor van benne vagy disznózsír. Ilyenkor egyöntetű a felháborodás, ez talán érthető is.

 

Sokszor posztolnak süteményeket, egyéb ételeket, amelyek látványra időnként azért megkérőjelezhető esztétikai értékkel bírnak, az, hogy mondjuk az összetevők nagy része élelmiszeripari melléktermék vagy valami nagyon súlyos műanyag, valamint kb. ezer kalória egy szelet és egyáltalán nem biztos, hogy egészséges, arról mélyen hallgatnak.

 

 

Szándékosan nem kezdem el tudományosan igazolt tényekkel alátámasztani mondandómat, ugyanis nem kívánok azzal az elmebajjal azonosulni, amit a vegánok tesznek, amikor terjesztik nézeteiket. 

 

Tulajdonképpen a vegánok egy bizonyos csoportján keresztül megismerkedhetünk az emberi sötétség legkülönbözőbb szintjeivel és annak feneketlen mélységeivel. Mondanám, hogy ártalmatlan és emiatt érdekes, de sajnos nem igaz, mert nem nevezhető ártalmatlannak, különösen az agresszív típusok nagyon sokat tudnak ártani. 

 

Ők azok, akik folyamatosan térítenek, minden fórumon ugrásrakészen állnak, lapítanak és lecsapnak, amint lehet. Nagyon agresszívek és bármeddig elmennek, bármire képesek. Minden kétséget, feltett kérdést támadásnak vesznek, fölényesen bökik oda rémisztő eszmefuttatásaikat, vérre menő harcot folytatnak. Egyébként nem ők a legbutábbak, számítógépükön vagy okostelefonjaikban a kedvencek közé ötezer darab link van elmentve különböző tanulmányokról, hogy miért tesz rosszat a bolygóknak a húsfogyasztás, mezőgazdasági áltudományos portálok hírleveleire vannak feliratkozva, olyan mélységig tanulmányozzák a hülyeséget, hogy azt külön be kéne mutatni az egyetemek agrártudományi szakán az egyik órát egy standup előadásnak szentelve. 

 

A legsötétebbek azok, akik még csak most kezdik, nem értenek egy csomó mindent, az általuk fogyasztott élelmiszerek nagy része tele van a veganizmus által tiltott dolgokkal, de nem veszik észre csak fél év múlva, vagy amikor végre megnézik az összetevőket. Ők azok, akik még gyanakodnak, hogy esetleg a növények is sírnak, amikor megeszik őket, a többiek persze rutionosan leoltják, hogy "azoknak nincs idegrendszerük", néhány racionalitáshoz jobban kötődő figura csendben megjegyezi, hogy a halak sem sírnak és nem is sikongatnak, amikor megeszik őket, de ez már megint csak akadékoskodás. 

 img_8653_1.jpg

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az elhivatott vegánizmussal, amennyiben az csak az állati eredetű termékek mellőzéséről szól, semmi bajom. Azzal már kicsit több bajom van, ha valaki még melléteszi, hogy sajnálja az állatokat, mert ő már egy felületes elmélet áldozata, ugyanis az általa fogyasztott növényi alapú ételek útját végigkísérve a kezdetekig, ahogy létrejött, ahogy feldolgozták, ahogy becsomagolták és az asztalára tették valószínűleg egy-két állat rosszul járt közvetlen vagy közvetett módon, csak ezt nem látja, nem tud róla, nem nézett szomorú bociszemekbe közben, tudatlanságra, tévhitekre alapozza elméleteit. 

 

Hiába eszel kókuszolajat, vagy zöldbanánlisztet, az valahonnan jön, ebbe most ne menjünk bele, maradjunk annyiban, hogy fogalmunk sincs, elképzelésünk sincs, hogy milyen úton jut el a sarki diétaboltba vagy a kedvenc vegán éttermedbe, kávézódba.

 

A legrosszabb tényleg, amikor valaki azt gondolja, hogy a bolygót menti meg a veganizmusával és muszáj, hogy minél több embert rábeszéljen erre az életformára, mélységesen megveti azt, aki nem vegán, szeretné megértetni vele, hogy gyilkos, rosszul cselekszik, ítélkezik és támad. 

Az ő elméletei csak baromságokon és hazugságokon alapulnak, konkrét hülyeségek, amelyeknek semmi alapjuk nincs. Ezt tovább nem is kell magyarázni.

 

Hogy miért írtam meg ezt a cikket?

Ha már elméleteket követünk szigorúan, akkor tegyük ezt megalapozottan, körültekintően, állandó vizsgálatokkal, nyitottan az újra és az ellenvéleményre, vizsgáljuk felül önmagunkat és az addig szerzett tudásanyagot rendszeresen. Semmiben nem érdemes elvakultan hinni. Ugyanez a helyzet egyébként a diétákkal.

 

Jó lenne, ha elindulna egy értelmes hangvételű, személyeskedő támadásoktól mentes párbeszéd, amelynek lényege egymás tisztelete és békén hagyása, az elhivatottan követett elméletek megalapozottságának további vizsgálata, vagy legalább tiszta és átlátható, egyértelműen kommunikált élelmiszerláncok, mind a húsok, tojás és tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek valamint a vegán készítmények esetében is. Tehát lássuk akkor a pontos útját a legvegánabb sajtkészítménynek vagy álkolbásznak vagy pástétomnak is, bármilyen egzotikus élelmiszeripari bravúr útján is állították elő valamilyen sokáig általunk ismeretlen alapanyagból, legyen az tápióka, kesudiótej vagy kókuszzsír. Lássuk a világ mely részéről jönnek ezek, az utóbbi időkben hogyan változtak meg ezen területek mezőgazdasági és élelmiszeripari folyamatai, kik élnek ott, nekik jut-e vajon még ebből az alapanyagból, azért mert a nyugati világban népszerű lett, pontosan milyen mértékű erdőírtást tesz szükségessé, abban az erdőben milyen állatok éltek és mennyi, ezeknek mi lett a sorsa, és még sok más kérdést kell tisztázni.

 

Nem akarok úgy tenni, mintha értenék hozzá, mert csak annyit tudok, hogy nagyon nem értek hozzá, viszont sok vegán fanatikussal ellentétben nem is akarok úgy tenni, mintha mindent tudnék a bolygónkról és annak teljes területén zajló élelmiszeripari folyamatokról.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztrobizarr.blog.hu/api/trackback/id/tr5814015042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Étteremkritikus · http://legjobbetterem.blog.hu 2018.06.06. 18:23:52

Vegánnak lenni felér a vallási fanatizmussal. Érdekes, hogy mielőtt divat lett, azelőtt is vallási alapon voltak sokan vegánok, például indiaiak vagy Európában a kóser előírások könnyebb betartását remélő zsidók :)

Viktória Perger · http://viktoriaperger.blog.hu/ 2018.06.07. 10:47:14

Szia,

évek óta vegán vagyok és szomorúan olvasom a soraidat... Én is több ilyen csoportnak a tagja vagyok és én is tapasztalom ezt a térítést, okoskodást, "túltolást", ami szerintem nagyon rossz irány és csak ellenszenvet váltunk ki az ilyen viselkedéssel az emberekből. Bízom benne, hogy ez változni fog! :)

Viki

Boar. 2018.06.07. 12:31:43

Király. Nagyon nagy igazságokat írtál.
Amit Te ezért kapni fogsz... :-)