Unikornis fagylalt halformájú tölcsérben, rózsaként kinyíló jégkrém (Dominique Ansel legújabb őrülete), rózsaszirom formájában tálalt fagylalt, robbanócukorkás macaron, látvány, csillámpóni, tűzijáték, élménykeresés mindenhol. 

Vacsora az égben, erdőben, stégen, fehérben, sziklán fejjel lefelé, vidámparkban (?), gyártelepen, atomerőműben, bárhol csak kerüljük a szokványost.

Magyarországon az ide érkező turisták 90%-át felszívja a hamisított TripAdvisor top 10, belföldiek által soha nem hallott magyar étterem, valamint a nagypályás Vásárcsarnok első emelete, a kitartóbbak igyekeznek kisebb-nagyobb sikerrel egyedi élményekhez jutni.

A hétköznapi élet próbálkozásai között van olyan cég, amelyik ki akarják találni mit eszel, leveszi a döntés terhét a válladról, mások azt ígérik, hogy bevásárolnak helyetted, megint mások azt mondják, menj el egy helyihez, egy magánlakásba és egyél ott, ha mersz. Vannak éttermek, ahol már nem kell pincér, mert az asztalba épített gépen rendelheteted az ételt, szóval sokan sokféleképpen próbálják az új élményt, vagy valamilyen újítást eladni.

És akkor a fine dining kategória desszertjeiről nem is beszéltünk még, ott aztán tényleg évek óta muszáj meghökkenteni, füstölni, robbantani, betörni, kifolyni, elpárologni és megtéveszteni, meglepni, mert a színház az fontos, és egyre fontosabb. 

Nyithatunk vitát persze arról, hogy melyik a fontosabb a hiteles, őszinte, tisztességes vendéglátás, a jó minőségű alapanyagokból álló jó étel, vagy az élmény és az újdonság erő, nem fogjuk tudni eldönteni, mert mindenkinek más a fontos. 

De mégis, hogy dől akkor el, hogy mire van szüksége a vendégnek? Mitől lesz az egyik újítás sikeres, a másik pedig kudarc? Lehet-e mindezt tudatosan generálni? Dominiqe Anselnek például biztosan sikerült reprodukálnia a nagy cronut sikert, de valószínűleg tudna mesélni kudarcokról is, amelyeket nem vertek nagy dobra. 

Egy biztos, a kreatív önkifejezés útja nem feltétlenül saját döntés, sok esetben belső kényszer, egy olyan út, amelyről nem tud bárki egykönnyen letérni. 

A legjobb, ha minden újítást nyitottan és bizakodóan fogadunk, aztán majd meglátjuk, hogy képesek-e bizonyítani.