Díjak

Csatlakozz ♥

Utolsó kommentek

példakép

"Funniest question I've gotten in a long time: "How much money do you make from your blog?" Um, none. In fact, I lose money on this blog." Ulterior Epicure

Teknős bab és medvetalp kaktusz a túlélés záloga

2019.09.11. 20:17 stillman

Mennyire táplálkozunk változatosan?

 

A kaktuszoktól az algákon, és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig összeállították annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelyek fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.

 

Ezt a posztot egy szakmailag rendkívül jól összeállított sajtóanyag alapján írtam (pontos forrás megnevezés a poszt alján található).

 

Egy személyes kiegészítést azért engedjenek meg: a különböző őrült fesztiváljaimat (Black Food Festival) pont azért szervezem, hogy a lehetőségekhez mérten csökkentsem, megváltoztassam a szokatlan ételekkel és italokkal kapcsolatos negatív előítéleteket, alternatívát kínáljak a közönségnek a megszokott formákhoz, állagokhoz, színekhez képest, egy játékkal átsegítve őket a nehézségeken: a hamburgert már ismered, kóstold meg a fekete hamburgert, még ha elsőre félelmetes vagy ismeretlen is. A fehér fokhagymát ismered, kóstold meg a fekete fokhagymát, ami állítólag sokkal egészségesebb. Nem is a fekete szín a lényeg végső soron (bár én szeretem), hanem maga a tanulási, befogadási folyamat.

 

A cél, az ismeretlentől való félelem legyőzése. Legjobb lenne elkezdeni mielőbb. 

 

Térjünk a lényegre.

 

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization, FAO) felmérése alapján tehát nem eléggé táplálkozunk változatosan, ráadásul az egyoldalú táplálkozás sokkal komolyabb hatásokkal járhat annál, mint hogy egyszerűen csak unjuk a főétkezéseinket.Az emberiség meglepően kevés összetevőből készíti el a rendszeresen fogyasztott ételeit. A FAO szakértői szerint fajunk tápanyagbevitelének 75 százaléka csupán 12 mezőgazdasági terményből és öt állatfajtából áll össze, noha több mint 20 000-féle, emberi fogyasztásra alkalmas növényfajtát ismerünk.Változatosan az egészségünkért és a bolygónkért.

 

Hogy ez miért fontos?

 

Először is, mert nem egészséges, hiszen a nem eléggé változatos táplálkozás mellett nehezebb mindazokat a vitaminokat és nyomelemeket bevinnünk, amelyekre szükségünk van. Másfelől ez bolygónk egészségét sem támogatja. Ha újra és újra ugyanazokat a növényeket vetjük, termesztjük és fogyasztjuk, azzal veszélyeztetjük az élelmiszerellátás biztonságát, mert az ilyen típusú növénytermesztés kevésbé áll ellen a kártevőknek vagy a klímaváltozás hatásainak.

 

Ez a fajta növénytermesztés a biodiverzitás csökkenésével is összefügg, és súlyos hatással lehet törékeny természetes ökoszisztémáinkra. A WWF 2018 októberében közzétett Élő Bolygó Jelentése (a magyar nyelvű, PDF-formátumú összefoglaló itt érhető el) szerint az elmúlt nem egészen 50 év során több, mint 60 százalékkal csökkent a vadon élő populációk egyedszáma. Márpedig minden összetevő közül az élelmezési rendszerünk hatására csökken a leginkább biodiverzitás, vagyis több környezeti kárt okoz, mint a szállítmányozás vagy az energiatermelés.Tovább növeli a környezeti nyomást, hogy 2050-ben várhatóan már 10 milliárd embert kell majd élelmeznünk, így saját érdekünk olyan ételeket választani, kisebb és kedvezőbb ökológiai lábnyommal rendelkeznek. 

 

A WWF és a Knorr összeállította tehát „A jövő 50 élelmiszere” című jelentést. 

 

A kiadványban 50 tápláló növényi alapú, a tápértéke és a relatív környezeti hatása alapján kiválasztott élelmiszer szerepel, a kaktusztól a fodros kelig, a petrezselyemgyökértől a tökvirágig. Vannak köztük mindennapos összetevők, és kevésbé közismertek is. Több alternatíva a hasonló növényeknél magasabb terményhozammal kecsegtet, így a kistermelők számára vonzóbb választást jelent, több növényfaj pedig a zord időjárási és környezeti körülményeket tűri jól: ezek felbecsülhetetlen értéket képviselnek a klímaváltozás miatt egyre bizonytalanabbá váló körülmények között. 

 


A jövő 50 élelmiszere

 

1. Algák

Ezek a tápanyagban gazdag növények adják a Föld oxigéntermelésének felét, továbbá a tengeri ökoszisztéma létfontosságú elemeit jelentik. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a laver hínár és a wakame hínár is. 

seaweed-main.jpg

Wakame

2. Babfélék és hüvelyesek

 

A magas élelmirost-, fehérje- és B-vitamin tartalmú babfélék és hüvelyesek komoly hányada rossz minőségű talajban vagy minimális csapadék mellett is képes fejlődni. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az adzuki bab, a fekete teknős bab, a lóbab (vagy fava bab), a bambara bab, a tehénborsó (más néven tehénbab, homoki bab, csicseribab), a lencse, a mamara bab, a mungóbab és a szójabab. (A babféléket és hüvelyeseket fogyasztás előtt meg kell főzni!) 

black_turtle_bean.jpg

Fekete teknős bab

3. Gabonafélék

 

Növényi eredetű táplálékbevitelünk közel 60 százalékát a fehér rizs, a búza és a kukorica teszi ki, pedig néhány kevésbé ismert fajta tápláló és fenntartható alternatívát kínál. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az amaránt, a hajdina, a köles, a fonio, a kamut (khorasan búza), a quinoa, a tönköly, a teff és a vadrizs.

vadrizs.jpg

Vadrizs
teff-grain-close-up.jpg
Teff

4. Édes zöldségek

 

Ezeket a gyümölcsöket gyakran sorolják a zöldségek közé, de azoknál édesebbek, gyakran szénhidrátban és vízben gazdagabbak. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a tökvirág, az okra és a narancssárga paradicsom.

tokvirag.jpg

Tökvirág

5. Kaktuszok

 

A kaktuszok rengeteg vizet tárolnak, így nagyon száraz időjárási körülmények között is megteremnek. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fügekaktusz vagy medvetalp kaktusz (nopal), mivel a növény gyümölcse, levele, szára és olaja is ehető. 

nopales.jpg

Nopal

6. Leveles zöldségek

 

A legtáplálóbb és legrugalmasabban felhasználható zöldségfélék közé tartoznak - magas élelmirost- és ásványianyag-tartalmuknak, de alacsony kalóriatartalmuknak köszönhetően rendkívül egészségesek. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a céklazöld, a rapini brokkoli, a fodros kel, a moringa, a töklevél, a pak choi, a vöröskáposzta, a spenót és a vízitorma.

broccoli-rabe-caramelized-onions-horiz.jpg

Rapini brokkoli

7. Gombafélék

 

Több mint 2000-féle ehető gomba terem a Földön, ráadásul olyan területeken is megmarad, ahol más élelmiszerek nem. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a téli fülőke (enoki gomba), a bokrosgomba (maitake) és az ízletes rizike.

 

1296x728_maitake_mushroom.jpg

Maitake

8. Diófélék és magok

 

Nem véletlen, hogy ezeket a fehérjében gazdag magvakat gyakran nevezik szuperélelmiszernek! A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a kendermag, a lenmag, a szezámmag és a dió.

evidence-based-health-benefits-hemp-seeds-1296x728-feature.jpg

Kendermag

 

9. Gyökérzöldségek

 

Roppanós, színes gyökerek, leveles zölddel, amit az élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében szintén elfogyaszthatunk. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fekete salátabakszakáll, a petrezselyemgyökér és a jégcsapretek.

salsify-black.jpg

Saláta bakszakáll (Black Salsify)

 

10. Csírafélék

 

A csíráztatás megduplázza, esetenként megháromszorozza a növények tápértékét. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lucernacsíra, a csíráztatott vesebab és a csíráztatott csicseriborsó. (A magok és babfélék meleg, nedves környezetben csíráztathatók, ami ugyanakkor a baktériumok fejlődésének is ideális, ezért fogyasztás előtt fontos alaposan megmosni a csírákat!)

lucerna.jpg

Lucerna csíra

11. Gumósok

 

A gumósok a föld alatt nőnek, ahol a hideg vagy száraz hónapok alatt megőrzik a tápanyagokat. Szénhidráttartalmuk magas, ezért értékes energiaforrások. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lótuszgyökér, az ube (lila édesburgonya), a jamgyökér és az indonéz vörös (cilembu) édesburgonya.

lotus-root-800x600.jpg

Lótusz gyökér
A cikk forrása: 

Unilever


Az Unilever Magyarországon
Az Unilever világszerte több mint 190 országban van jelen, és naponta 2,5 milliárd fogyasztót ér el, így globálisan az élelmiszerek, kozmetikumok és háztartási tisztítószerek piacán az egyik vezető szereplőnek számít. A vállalat forgalma 53,7 milliárd eurót tett ki 2017-ben és világszerte 161 ezer embert foglalkoztat.
Az Unilever árbevételének több mint fele (57 százalék) a fejlődő és a feltörekvő piacokról származik. A vállalathoz globálisan több mint 400 márka tartozik, köztük a Dove, a Knorr, a Domestos, a Hellmann’s, a Lipton, az Algida, a Magnum, a Ben & Jerry’s és az Axe.Az Unilever 2010-től egy új szemléletre és három pillérre épülő, hosszú távú fenntarthatósági terv megvalósításába kezdett.


A Fenntarthatósági Terv a növekedés és a bizalom elősegítésén keresztül teremt értéket, a költségek és a kockázatok csökkentése mellett. Az Unilever fenntartható márkái 50 százalékkal gyorsabb növekedést mutatnak, mint a többi terület, továbbá 2016-ban ezek generálták növekedésünk több mint 60 százalékát. Az Unilever 2017-ben is iparágának első helyén végzett a Dow Jones Fenntarthatósági Indexben (DJSI). A vállalat az FTSE4Good Indexben az elérhető legmagasabb, 5-ös pontszámot ért el a környezetvédelem terén. 2017-ben a GlobeScan/SustainAbility éves felmérésén immár 7. egymást követő alkalommal vezette a világ leginkább fenntartható vállalatainak (Global Corporate Sustainability Leaders) listáját. A vállalat a CDP 2018-as globális ellátási lánc jelentésében (Global Supply Chain Report) négy A-s minősítést szerzett a klímaváltozás, a víz, az erdők és a beszállítói elkötelezettség területén. Az Unilever elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ra karbonpozitívvá alakítja át tevékenységeit, továbbá 2025-ig 100 százalékban újrafelhasználhatóvá vagy komposztálhatóvá teszi műanyag csomagoló anyagait. 


Az Unilever Magyarországon is arra törekszik, hogy minél jobban segítse a társadalmat és csökkentse környezetterhelését. Az IIP és a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara „Az elismerés kultúrája” kategóriában 2016-ban az Unilevernek ítélte oda a Magyarország Legkiválóbb Vállalata díjat. 2018-ban Szerethető Munkahely elismerést kapott a Dreamjo.bs állásportál közönségszavazásán.A 120 éve működő Unilever hazai leányvállalata 1991-ben jött létre. Az Unilever Magyarország Kft. a szlovéniai, a horvátországi és a bosznia-hercegovinai vállalatokkal együtt a Magyarország és Adria Régió cégcsoport része budapesti központtal. Az Unilever Magyarországon három gyárral rendelkezik: a Nyírbátori Háztartás-vegyipari Gyárral, a Veszprémi Jégkrémgyárral és a Röszkei Élelmiszergyárral. Nyírbátorban, Európa egyik legmodernebb háztartás-vegyipari üzemében mosogatószereket, fertőtlenítőket, felülettisztítókat, WC-tisztítókat, folyékony súrolószereket, általános tisztítószereket és öblítőszereket gyártanak, a röszkei élelmiszergyárában levesek, alapok, ételízesítők, leveskockák és sütőzacskós termékek készülnek, a veszprémi Algida jégkrémgyár pedig az Unilever egyik legmodernebb, stratégiai fontosságú jégkrémgyárának számít a közép-kelet-európai régióban. Az Unilever Magyarország Kft. a budapesti irodában és a három gyárban közel 1500 munkavállalót foglalkoztat.
 
A Fenntarthatósági Tervről további részletek itt.

Szólj hozzá!

Címkék: fekete növények klímaváltozás zöldség különleges Föld

A bejegyzés trackback címe:

https://gasztrobizarr.blog.hu/api/trackback/id/tr6115066510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.