A lakásétterem, mint műfaj nem számít szokatlannak, de különösebben elterjedtnek sem mondhatjuk országunkban. Mostanában határozottan érezhető a kikapcsolódás e formájának egyre növekvő népszerűsége. A lakáséttermek sokféle típusa létezik: majdnem profi amatőrök szervezkedése a finom vacsora érdekében, hobby gasztronómusok performance-a, de lehetnek profi séfek is a helyszínen (ilyen volt korábban a blogunkon közzétett Nicolas Delgado estje).
A műfaj alapvető eleme, hogy összejönnek ismerősök vagy ismeretlenek egy zárt térben, nevezzük korlátolt módon lakásnak, hozzájárulnak anyagilag a vacsora elkészítésének alapjául szolgáló élelmiszerek beszerzéséhez, akár a szakács erőfeszítéseihez is, majd otthonos hangulatban egy-két vagy sokfogásos ételeket készítenek/fogyasztanak el, majdnem úgy, mintha egy étteremben ülnének. Képzett felszolgálók is segíthetik a kényelmes, adott esetben elegáns vacsorát. Az elnevezés nem teljesen pontos, mert ez ugye nem igazán egy étterem a végén nincs pincér, akinek fizetünk. A főzés pedig egyfajta közös programként élhető meg, így általában olyan vendégeknek ajánlott, akik amúgy is érdeklődnek a gasztronómia iránt.
Alapvetően a kötetlenség és a szabadság, ami a legvonzóbb az ilyen eseményekben, hiszen a vendégek maguk alakítják az est hátralévő részét, nem kell felállniuk az asztaltól sok óra után sem, pontosabban pont, hogy felállhatnak, mozoghatnak, dohányozhatnak, a vacsora végén pedig akár féktelen buli is kezdetét veheti, ami egy szokványos étteremben, ha nem is teljesen elképzelhetetlen, de viszonylag ritka.
A Partizan Diner a Gasztrobizarr egyik törzshelyének számít most már, e posztunkban azért kap ismét említést mert a tegnapi napon a lakáséttermeket bemutató film forgatási helyszínné vált, ismert és extrém figurák találkozási pontja volt (ami mellesleg nem egyedi eset).
Utolsó kommentek