Bécsbe indulunk, születésnapom van és dög meleg, ahogy annak idején állítólag, amikor megláttam a napvilágot.  A határ mellett elkap bennünket egy kis eső, de amint kitesszük a lábunkat az országból mindjárt érzek valami fura megkönnyebbülést, így megy ez mostanában. Ha…

Inkább a "kórház a város szélén", vagy "elmebaj a város szélén" hasonlattal tudnám átadni azt a szürreális élményt,  amelyben részem volt egy határmenti városka szélén Lengyelországból Csehország felé haladva egy ártalmatlannak induló vasárnap délutánon. Messziről…

Vendégposztunk szerzője a tehetségét mindenféle hülye gasztroblogokban elfecsérlő Tardos János - huzamosabb ideig New York-i magyar (vagy magyar New York-i) lakos, aki most megosztja veletek személyes élményeit a Cafe Dada, brooklyni magyar-francia étteremről.   Da,…

Szerintem sokan egyetértenek azzal, hogy vannak úgynevezett elátkozott helyszínek. Bárki, bármilyen koncepcióval nyit az adott helyen éttermet, kávézót, szórakozóhelyet valahogy senki nem megy oda. Kívülről gyanakodva méregetik, majd valamilyen rejtélyes oknál fogva, szörnyű…

Vagy fordítva? Tegnap megtudtam, hogy létezik az a szituáció, amikor rákényszerül az ember, hogy beüljön egy helyre vacsorázni. A Budapest Pride-on való kényszerűen sokáig tartó felvonulás után (tekintve, hogy nem lehetett elhagyni a helyszínt) pásztorkutyák tömege…