Előző posztunkhoz némiképpben kapcsolódva és folytatva a vér és döbbenet szálat: a Vylyan pincészet sokadik éve bogyólének keresztelt beaujolais-ja ezúttal igencsak hatásos címkét kapott. Beaujolais az ősz első csípésétől megmentett szőlőbogyó, a bor útjának eleje, éppen, hogy csak kierjedt újszülött bor, azaz újbor. Az újbor hazánkban is hagyománnyal bír, Márton nap környékén szokás fogyasztani, "bíborszínű, jó ivású, könnyed vörösbor, amely bor cseppet sem elgondolkodtató, sem nem komoly, de nem is várunk el tőle többet" (vinoport).
A címkén egy vörös kéz, amely rögtön játékra hív, akár odailleszthetjük a magunkét, példát statuálva, hogyan illik tartani és gyors húzásokkal fogyasztani a bort, talpon állva, mondjuk, pohár hiányában. De jelezheti a frissességet, ahogy a bogyólében tapicskoló készítő megragadja a hófehér cimkét és nyomot hagy rajta.
Kapott azonban egy újabb mélységet a címke azáltal, hogy találunk rajta egy matricát, amely szerint 50 Ft-tal támogatjuk a vörösiszap károsultakat, minden egyes palack megvásárlásával. És innentől kezdve számomra hátborzongató a történet, a kreatív koncepció zseniális - véletlen vagy direkt az egybeesés, mindegy - ütősre sikerült.
A vörös iszaptól szennyezett, segítségért nyújtó kéz, és folytathatnám, de nem magyarázom tovább, ritkán mondunk ilyet és ez a legtöbb: ez úgy jó, ahogy van.
Utolsó kommentek