Ismerve Travellina népszerű utazó blogger rendkívüli alaposságát, elképesztően lelkiismeretes feldolgozó stílusát, azt hiszem elmondhatjuk, hogy nem akármilyen kiadvánnyal gazdagította most a magyar olvasóközönséget. Bloggerből egy igazi, kézzel fogható, ráadásul nagyon szép könyv szerzőjévé vált, de ha valaki, akkor ő megérdemli az ezzel járó dicsőséget, mi pedig - és hát ez is fontos - jól jártunk.
Hétköznapi nevén Kisgyörgy Évával rendszeres kapcsolatban vagyunk bizonyos Nagyon Fontos Kérdésekben, legyen szó egy új kávézóról, vagy New York-ról, esetleg kakaóscsiga lelőhelyekről (például sikerült nemrég meggyőzni, hogy újra meglágyuljon a szíve egy nem kifejezetten barátságos stílusáról híres celeb pék iránt), a Burning Manről (mint bakancslistás úticél) mondjuk már nem beszélgetünk, amióta Vajna Timi is ott járt.
Megjelent végre a Világutazók kézikönyve tehát a BOOOK Kiadó gondozásában, ebből az alkalomból pedig titkos, szokatlan helyszínen bemutatóban volt része a véleményvezérnek számító közönségnek, persze engem csak azért hívtak el, mert nem mernek már nem elhívni. A Nyugati Pályaudvar Királyi Várójába zarándokoltunk, amely helyszínről én korábban kevésbé tudtam, de biztos csak azért, mert nem vagyok király.
Bár a Nyugati Pályaudvaron átkelni néha kicsit fájdalmas dolog, mégis stílszerűnek és kiváló választásnak érzem, hiszen közvetlenül azután, hogy erős kelet-európai hangulat stílusjegyein átevickélsz egy igazi csoda tárul a szemed elé. Pont olyan váratlanul, ahogy egy ismeretlen erre utazót is érné.
A felvezető beszélgetés után egy másik még titkosabb külön teremben még chips és pogácsa is jut a vendégeknek (maradunk a stílszerű szerénységnél), bár én hiányoltam a Maggie leveskockákat, hiszen Travellina nem csinál problémát a kérdésből: ha túl drága országba megy, ahol megfizethetetlen a kaja a magyar pénztárcának, akkor jöhet a Maggi (vagy Knorr? - szponzor ajánlatokat a kontakt adatokban látható emailcímre kérjük) és máris megoldott a meleg étel.
Na, de hogy a bemutatón elhangzott egyetlen releváns gasztronómiai témakört is közvetítsem, felmerült a kérdés: mi az, amit semmilyen körülmények között nem tudna megenni Travellina még akkor sem, ha az a helyi specialitás. Éva pedig elmondta őszintén, hogy az ő gyengéje bizony a cuki állatok megevése. Tehát, amikor elvitték egyszer egy szafarira, majd a vendégszeretet hevében a nap végén vacsorára fel is tálalták a bemutatott állatokat (zebra, zsiráf, miegymás), ott sajnos ő nem tudott eleget tenni a megtisztelő kínálat elfogyasztásának.
Nem fogok körülményes bemutatást adni most Travellináról, hiszen aki ilyen specifikus blogokat, mint a Gasztrobizarr olvas, az már rég olvassa a nagy Travellina blogot is, egyszerűen csak annyit tudok mondani, hogy a könyv nemcsak gyönyörű, tehát fantasztikus érzés végiglapozni, de olyan elképesztően okos, szisztematikus, praktikus, hogy abból csak tanulni lehet elsősorban konkrét, tényszerű információk begyűjtése céljából, ugyanakkor azért is fontos kiadvány, mert végre látunk egy itthoni példát egy igazi világutazó gyakorlati megközelítésű gondolkodásmódjáról.
A végén található leghasznosabb telefonos alkalmazásokról szóló fejezet, egészen komolyan gondolom, hogy egy igazi kincs.
Mondhatnám azt is, ha valamit, akkor ezt a könyvet tényleg kötelező olvasmánnyá kéne nyilvánítani mindenkinek (de még akár középiskolásoknak is).
Megvásárolható:
Kisgyörgy Éva - Travellina: Világutazók kézikönyve
Utolsó kommentek